Matilda nem mindennapi kislány. Sõt, inkább különleges. Bár vannak, akik flúgosnak mondanák vagy rettentõnek vagy elviselhetetlennek, esetleg borzasztó okosnak. Ahhoz képest, hogy egy szélhámos természetű használtautó-kereskedõ és az õ használt autóhoz hasonló felesége gyermekeként látta meg a napvilágot, képességei különlegesnek mondhatók. Csak egy példa: ha akarja, tanárnõje felemelkedik, és kirepül az ablakon. De szülei nem érzékelik teremtésük nagyságát, élik tovább hülye kocsi-TV-ágy életüket, sõt elküldik inkább egy szörnyű nevelõintézetbe. Matilda és ifjú tanárnõje között barátság alakul ki, a tanárnõ felismeri a kislány képességeit. De nem mindet...
Az eladdig békés új-angliai kisváros melletti erdőben egy holttest hever. Gyilkosság áldozata lett? Vagy véletlen baleset volt? Netán szívroham végzett vele? A városka lakói napi sétájukat végezve sorra rábukkannak a hullára, s - valamilyen módon mindegyikük érintve érezve magát - megpróbálják eltüntetni a holttestet. De az a fránya Harry mindig előkerül! Lassan minden a feje tetejére áll. Vajon ki lehet a tettes mindazok közül, akiknek volt okuk ferde szemmel nézni a minden jel szerint erőszakos módon a túlvilágra segített Harryre? Alfred Hitchcock ezúttal rendhagyó módon bűnügyi vígjátékot rendezett, s egyben felfedezte az itt első filmszerepében látható, s később (hat jelölés után) a Becéző szavakért Oscart nyert Shirley MacLaine-t.
Öt húsz év körüli jó barát személyes démonaikkal és egyéb kapcsolataikkal a hétvégén, amikor minden, ami létezik, klubokról, drogról, kocsmákról és partikról szól. Két eufória közt a semmi, két ecstasy között egy munkahely. Az ecstasy generáció kultfilmjét egy huszonöt éves walesi srác, Justin Kerrigan készítette.
Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.
A négy nagylányát nevelő Terryt egy nap szó nélkül elhagyja a férje. Az asszonyból a harag, a megalázottság és a tehetetlenség a legrosszabbat hozza ki: iszik, kötekedik a lányokkal és miközben lassan-lassan összejön a szomszédban lakó, valaha jó nevű baseballjátékossal, az iszákos és jámbor Dennyvel, maga sem veszi észre, hogy beleszeret a ragaszkodó férfiba és hogy a saját ügyes-bajos életkezdéseikkel bajlódó gyerekei sem tartják feltétlenül szörnyetegnek.
A Cat Ballou legendájacímű filmet megjelenése pillanatában azonnal filmklasszikusnak kiáltották ki. A western-paródia és a kalandfilm elegáns ötvözete osztatlan sikert aratott mind a nézők, mind a kritikusok körében. Lee Marvin Oscar-díjat kapott kettős alakításáért: ő Tim Strawn, a rettegett, ezüstorrú bérgyilkos, akinek az orrát leharapták egy csetepatéban, és ő Stawn ellensége is, az iszákos, lecsúszott, mégis szeretnivaló vadnyugati hős, Kid Shelleen. Jane Fonda játssza Catherine 'Cat' Ballout, egy tanárnőből lett útonállót, aki összefog Kiddel, hogy megbosszulja apja halálát. A felejthetetlen Nat King Cole is feltűnik a vásznon, hogy elénekelje a film fülbemászó betétdalát, a Cat Ballou balladáját.
Van Wilder (Ryan Reynolds) imád egyetemre járni. Ezért nem hajlandó befejezni és ezért kezdi már a hetedik évét az ódon falak között a régi és egyetlen céllal: mindenképpen elkerülni a diplomát és a felnőtt életet! Nincs is ebben semmi meglepő, a megnyerő fiatalember az egyetem királya. Ő szervezi a legjobb bulikat, ő issza a legtöbbet, őt tisztelik az elsőéves srácok és az ő lába előtt hevernek (vagy térdelnek) a lányok. Imádja a botrányt, szereti az őrült hangulatot, lelkesedik, ha sok sört lát egy helyen és az ellen sem tiltakozik, ha a söröshordót a helyi szépségkirálynő csapolja neki. Csak a tanárok nem tudják elviselni. Megesküsznek, hogy mindenáron megszabadulnak tőle: levizsgáztatják. És mert a baj nem jár egyedül, az egyetemi lap ifjú újságírónője (Tara Reid) is színre lép, hogy kérdéseivel zaklassa az aranyifjút.
James D'Ampton visszatér ősei családi fészkébe, az ódon kastélyba, ahol legenda járja a helyi sárkányról, mely fehér féreg képében megjelenve szüzek friss vérére vágyik. A felvilágosult arisztokrata mindezt pogány babonának minősíti, mígnem egy régészhallgató fel nem nyitja a szemét.
Colin és Mitch már túl vannak a hatvanon, ám a két jó barátot semmi sem tarthatja vissza egy közös kiruccanástól, amelynek célállomása a mesés Izland , hogy újra érezzék a fiatalság energiáját Rejkjavik éjszakai mulatóiban, a trendi wellness létesítményekben és a természetközeli vidékeken.
Vége az iskolának, és a frissen érettségizett Ben, Felix és Nick számára elérkezett a partik ideje! De amikor Ben nyilvánosan szerelmet akar vallani a csodálatos Carolának, és emiatt kínos helyzetbe kerül, barátaival úgy dönt, hogy munkát vállalnak egy ibizai nyaralószigeten, amely tele van szexuálisan túlfűtött fiúkkal és alulöltözött lányokkal! Ám a napozás, tenger és szex helyett egészen más vár rájuk: munka, munka és még több munka. Fõnökasszonyuk, a szadista Anna minden percben rajtuk tartja a szemét. És miután Ben összefut Carolával és annak DJ barátjával, a fiú úgy érzi, inkább Alcatrazban lenne, mint Ibizán. Még egyéb sorscsapások is sújtják a fiúkat, meg kell birkózniuk néhány mérges medúzával, angol huligánokkal, és másnapos tequilaivókkal. De mégsem adják fel a tervüket, hogy nagy partit rendezzenek az ibizai klubban, fõleg Carolát akarják elkápráztatni ezzel. A nyár rövid ideig tart, de fiúk gondoskodnak róla, hogy mindenki hosszú ideig emlékezzen rá.