A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. A film címe beszélő cím, a körülöttünk lévő mikrovilágot, magát a mikrokozmoszt teszi láthatóvá a biológus páros. A Mikrokozmoszban egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja, vagyis ez a film - ahogy maga nevezi magát - "természeti fikció".

Egy baljóslatú felmérés szerint az amerikai gyermekek és felnőttek 37%-a kövér, minden három felnőtt közül kettő túlsúlyos vagy elhízott. Vajon az önkontroll hiányát vagy a gyorséttermi ételeket hibáztathatjuk ezért? Miért olyan kövérek az amerikaiak? A Super Size Me című filmből gunyorosan, hamburgerrel a kézben kaphatjuk meg a magyarázatot - a produkció betekintést nyújt Amerika gyorséttermeinek legális, financiális és fizikai költségeibe. Morgan Spurlock rendező útra kelt, és 20 amerikai városban készített interjút szakértőkkel.Utazása során Spurlock saját magával is kísérletezett, egy hónapon át csak a McDonald's által kínált ételeket ette, s három egyszerű szabályhoz tartotta magát:1. Nincs válogatás: csak azt eheti, ami ki van rakva a pultra (beleértve a vizet is).2. Semmi extra adag, hacsak nem ajánlják fel.3. Nincs kifogás: legalább egyszer meg kellett ennie minden, a menüben szereplő fogást.