Egy fiatal pár szerelme kerül próbára, amikor a Sun-jin-nél az Alzheimer-kór ritka formáját diagnosztizálják.

Az Amerikai irodalom Percival Everett Erasure című regényén alapszik, mely egy elkeseredett afroamerikai íróról, Monkról (Jeffrey Wright) szól, aki annak ellenére, hogy kritikailag többnyire pozitív visszajelzéseket kap, anyagilag sokkal kevésbé sikeresek a könyvei. Az viszont tény, hogy részéről hiányzik is az igyekezet, ugyanis már teljesen elege van abból, hogy minden második (afro)amerikai bestseller a feketék identitását vizsgálja történelmi vagy szubkulturális szempontból. Egy nap azonban úgy dönt, hogy meghackeli a rendszert: álnéven, egy menekült bűnöző identitását magára öltve ír egy olyan "önéletrajzi" regényt, mely minden előbb említett konvenciónak megfelel. Meglepetésére (?) a regényt felkapja a média, sőt még arra az irodalmi díjra is esélyes, ahol Monk a zsűri tagja.

Fiona és Grant több mint negyven éve házasok, életük alkonyán rá kell döbbenniük, hogy Fiona rossz memóriája egy súlyosbodó Alzheimer-kór jele, majd a nő hirtelen el is tűnik. Mikor megtalálják, már ő sem vitatkozik: tudja, hogy ellátásra szorul, és egy otthonba vonul. Az otthon szabályai szerint azonban a betegnek egy átmeneti "orientációs" időszakra van szüksége, hogy beilleszkedjen - egy hónapig látogatni sem szabad. Grant soha nem töltött ennyi időt a szeretett nő nélkül, és mikor a harminc nap leteltével meglátogatja, legnagyobb megdöbbenésére a nő nem egyszerűen elfelejtette, de beleszeretett egy másik férfiba.

Wendy sikertelen drámaíró. Ám nemcsak az írás megy nehezen, a magánélete is csődtömeg. Szerelmi életét egyedül a szexéhes szomszéddal töltött kósza éjszakák jelentik. A testvérével is megromlott a kapcsolata. Wendy úgy tudja, Jon sikeres író, egyetemi tanár. Pedig Jon is rossz passzban van: alkotói válságban szenved és a barátnője is ott akarja hagyni. A két testvér megtudja, hogy az édesapjuk betegsége súlyosbodott, ráadásul meghalt a barátnője, aki eddig gondját viselte. Arizonába utaznak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.

A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.

Victor Mancini a csúcsra akar jutni: bárkivel, akinek két lába van és amilyen sokszor csak lehet... Miközben kényszeresen űzi-fűzi a nőket, szíve halálos beteg édesanyjának csinos kezelőorvosáért dobog. Hogy a kórházi ellátás költségeit fedezni tudja, Victor estéről estére idegenekkel randevúzgat, és az éttermi vacsorák során szándékosan félrenyeli az ételt, hogy életmentővé tegye aktuális partnerét, majd különböző összegeket csikarjon ki belőlük. Gátlástalan, hazug és vad. És nem hajlandó változni.