Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
A Vörös Október, a legújabb, szupertechnikával felszerelt szovjet atomtengeralattjáró az Egyesült Államok partjai felé tart. Az amerikai kormány attól fél, hogy akcióra készül. Egyedül Jack Ryan, a CIA szakértője gondolja, hogy az atom-tengeralattjáró litván parancsnoka dezertálni akar. A valóság még cifrább: Ramius kapitány át akarja játszani a modern hadieszközt az amerikaiaknak, hogy a szovjetek ne kerüljenek egyoldalú fölénybe. Az USA hírszerzése támadásként értelmezi a gépóriás mozgását, s beindítja ellene hadigépezetét, miközben a szökést sejtő oroszok is üldözőbe veszik a tengeralattjárót. A parancsnoknak minden leleményességét össze kell szednie, hogy kivághassa magát a kettős szorításból...
Joe Turner, a CIA egyik jelentéktelen alkalmazottja, elugrik pár percre a munkahelyéről, s visszatérvén, agyonlőve találja az összes munkatársát. Menekülnie kell, de számára ismeretlen emberek tovább üldözik. Csak később tudja meg ő is, hogy egy demokráciaellenes, hatalomra éhes csoport gyakorlatozott a saját soraiból való embereken; a szabad sajtó viszont minden bajra ír lehet.
Észak-Kenyában meggyilkolják Tessa Quayle politikai aktivistát. A nyomok szenvedélyből fakadó, erős felindultságban elkövetett bűntényre utalnak. Az asszony férje, a szelíd természetű Justin, a Brit Kormány-megbízotti Hivatal munkatársa életében először cselekvésre szánja el magát. Lelkiismeret-furdalástól űzve, és a felesége hűtlenségéről szóló pletykáktól megrendülten beleveti magát a nyomozásba, hogy megtudja, mi történt. Hamarosan összeesküvés nyomára bukkan, amely már eddig is ártatlan életeket követelt, és most már az ő életét is fenyegeti.
A választások előtt autóbalesetet szenved az egyik politikai párt vezetője. Az ellenzéki pártnak a lehető legrosszabbkor jött mindez, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint jól állnak, és úgy tűnik, hogy Lorne Kjeldsen személyében ők adják majd a környezetvédelmi minisztert. A férje körüli botrány miatt azonban változhatnak az esélyek. Ulrik Torp újságíró első pillantásra csak a címlapsztorit látja az esetben, bár többen szeretnék eltussolni a történteket. Rájön, hogy mindez talán nem is a véletlen műve, vannak, akik hasznot húznak belőle. De kinek áll érdekében az események befolyásolása?
Jack Ryan, aki CIA-ügynöki múltját már a háta mögött hagyta, Londonba utazik vakációra a feleségével és a kislányával. A volt hírszerző a Buckingham-palota előtt a kellős közepébe csöppen egy terrorista-támadásnak, melynek célpontja a királyi család egyik tagja. Ryan, bár megsebesül, bátor közbelépésével meghiúsítja a merénylők tervét, és mindenki hősként rajongja körül. Kivéve természetesen azt az ír fanatikust, akinek a fivérét az akció során önvédelemből megölte. A bosszúszomjas terroristák Ryant és családját szemelik ki következő célpontjuknak.
John Ryan titkosügynököt akarata ellenére főnöke ideiglenesen saját helyére előlépteti, ám hamarosan hálátlannak bizonyul politikai körökben. A kolumbiai drogkartellekre irányuló nyomozásai során bizonyos szálak egészen a Fehér Házig vezetnek. Az elnök egyik befolyásos barátja az összekötő kapocs. Ryan körül furcsa dolgok történnek, a főnöki szék egyáltalán nem életbiztosítás számára. Kolumbiába küldik, ahol merényletet kísérelnek meg ellene. Egy idő után összemosódik a barát és az ellenség fogalma.
A titkosszolgálat szerint áruló van az FBI soraiban. A nyomok a legmagasabb szintre, Robert Hanssen igazgatóhoz vezetnek. A huszonhat éves, kiképzés alatt álló ügynökjelöltre, Eric O'Neillre vár a legnehezebb feladat. Be kell férkőznie Hanssen bizalmába és le kell lepleznie a "vakondot", aki lepaktált a szovjetekkel. Asszisztensként került a gyanúsított mellé és a legfőbb dolga, hogy bizonyítékot találjon a gyanúba keveredett felettese ellen. A szupertitkos akció keretében mindenféle segítség és biztosíték nélkül kell belevágnia a veszélyes kémjátszmába. Valós történet alapján.
Válságos helyzet alakul ki a világ két atomhatalma között, amikor 13 nap alatt meghal 24 magas rangú szovjet párttag, majd ezt követően több amerikai célpont ellen merényletet követnek el. Grigori Borzov (Charles Bronson) tábornok megtudja, hogy egy volt KGB-ügynök, Nicolai (Donald Pleasence) áll az események mögött, aki ellopta a KGB egykori, kábítószeres hipnózissal kiképzett kémeinek a listáját, és beindította a Telefon fedőnevű akciót. Még 51 ügynök aktiválható telefonhívással, ezért Borzov azonnal akcióba lép, hogy elkapja Nicolai-t és megakadályozza a világméretű katasztrófát.
Először csak egy festékbomba robban egy buszon. Aztán egy igazi is egy másikon. Később egy szinházban tarol egy pokolgép. Majd egy iskola kerül sorra. Ezt követően az FBI székháza. New York lakóit egyre több bomba tizedeli. A rendőrök tehetetlenségétől felháborodott katonai parancsnok saját kezébe akarja venni az ügyet. Szükségállapotot hirdetnek.