Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlett O'Hara. A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be, a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlett életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler válik főszereplővé.
Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.
Egy tizenkét éves fiú a vidámpark kívánsággépétől azt kéri, hogy legyen végre felnőtt. A csoda megtörténik: másnap reggel egy harmincas férfi bőrében találja magát. Anyja idegennek nézi, elzavarja a háztól, s neki meg kell állnia a saját lábán. Rövidesen egy játékgyár főmérnöke lesz, gyermeki lelkének köszönhetően óriási üzleti sikereket ér el.
Huszonkét rendező, tizennyolc rövid történet, és egy egész estés szerelmi vallomás a fények és a szerelem városáról, Párizsról. Valamennyi történet a francia fővárosban játszódik, ahol a világ minden részéből érkezett rendezők és sztárok mesélnek a szeretetről és a szerelemről, amely hol elvarázsolja és ámulatba ejti az embert, vagy épp ellenkezőleg, szenvedést okoz neki. Az epizódokból megindító és felkavaró, különös és eleven nagyváros képe rajzolódik ki, ahol minden pillanatban kapcsolatok jönnek létre és érnek véget, kéz a kézben jár a szenvedés és a boldogság.
New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.