Alcatraz a világ egyik legkeményebb és legbiztonságosabb börtöne volt. A San Francisco-i öbölben lévő szigetbörtönbe a legveszélyesebb rabokat zárták, Al Capone is itt raboskodott. 1960. január 18-án ide szállítják Frank Morris elítéltet, aki már több börtönből megszökött. A notórius szökevényt nem riasztja vissza, hogy innen még senkinek sem sikerült megszöknie. Alcatrazban is kivívja a többi rab tiszteletét, majd hozzálát, hogy kidolgozza a menekülési tervét. Az előkészületekbe két társát is bevonja. Aprólékos munkával addig mesterkedik, míg sikerül kijutniuk az erődítmény tetejére.
New York kábszeres utcagyerekei közül került ki az amerikai irodalom egyedi hangú, hírhedt költője, Jim Carroll. Regényét kritikusai Salinger klasszikusához, a Zabhegyezőhöz hasonlítják. Iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák tizenévesen. Másokat drogossá tett a tehetség és siker. Őt éppen ez mentette meg.
Mark (Chow Yun-Fat) és Ho (Lung Ti) hűséges barátok, akik a legmegbízhatóbb emberei a hongkongi maffiának. Ho öccse, Kit (Leslie Cheung) rendőri karrierje érdekében, utolsó megbízásként vállalja el a tajvani pénzszállítást, ám elárulják, és börtönbe kerül, apját pedig megölik. Mark bosszút áll a tajvaniakon, és közben súlyos, maradandó sérüléseket szerez. Ho három évvel később visszatér, és megpróbál új életet kezdeni, de az egykori áruló, Shing rászáll. Mark úgy gondolja, hogy Shinggel végezni kell, aki közben Kitet is megpróbálja tőrbe csalni.
A megtörtént esetet feldolgozó dráma az 1960-as évek egyik legsokkolóbb bűntényét dolgozza fel kendőzetlen őszinteséggel. A vándorcirkusznál dolgozó Likens-szülők úgy gondolják, két lányuk, Sylvia és Jennie jól ellesznek a hat gyermekét egyedül nevelő Gertrude Baniszewski felügyelete alatt, amíg ők befejezik a munkaturnét. Nem is sejtik azonban, hogy a vasárnapi miséken megismert nő nem csak súlyos anyagi gondokkal, de elmebetegséggel is küszködik, és frusztrációját hamarosan vendégein kezdi el levezetni. A veréssel, megaláztatással vegyes büntetések egyre durvább és durvább formát öltenek, és ebben a nő megfélemlített gyermekei is részt vesznek. Végül aztán Sylvia a pincében köt ki, ahonnan több héten át ki sem engedik, kínozzák, éheztetik, és leírhatatlan szörnyűségekre kényszerítik. Mire a lány szülei rádöbbennek mi történik, már késő...
Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.
Tomas, a neves prágai agysebész, agglegényként éli mindennapjait. Igazi nőfaló, akinek a párkapcsolatokról sajátos filozófiája van: ha látóteredbe kerül egy nő, légy résen minden pillanatban, de soha ne kötelezd el magad. Amikor azonban megismerkedik a monogám Teresával egyszeriben felrúgja elveit, és elveszi a lányt feleségül. Tomas azonban továbbra sem mond le szeretőjéről, Sabrináról, akit viszont csöppet sem zavar, hogy a férfi csupán szexuálisan vonzódik hozzá. Hamarosan a két nő megismerkedik egymással, s ki tudja, hogyan folytatódna ez a szerelmi háromszög, ha mindez nem éppen az 1968-as évben, a Prágai Tavasz idején történne...A világhírű film Milan Kundera azonos című regénye alapján készült, mely Magyarországon egészen a rendszerváltásig tiltólistán volt.
Az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét. Az 1960-as években járunk, Montanában. Joe kamaszkorát beárnyékolja szülei – a háztartásbeli Jeanette és a golfklubban dolgozó Jerry – házasságának válsága. „A film a felnőtté válásról szól: az anyáéról, az apáéról és a fiúéról is” – mondja Dano, aki Zoe Kazannal közösen írta meg a film forgatókönyvét.
Joy belebotlik a Jane-k titkos szervezetébe, amikor a terhessége életveszélyessé válik, ám a '60-as években hivatalosan nem engedélyezik számára az abortuszt. A csoport megmenti az életét, és nagy meglepetésére célt ad az életének. Joy titokban csatlakozik az illegalitásban működő, szájhagyomány útján terjedő csoporthoz titkos házukban, és megkezdődik aktivista élete. A film a "Jane-k" igaz történetét meséli el, egy földalatti női kollektíva törekvéseit és megpróbáltatásait, akik az 1960-as években összefogtak Chicagóban, hogy titokban közel 12 000 nőt és lányt segítsenek biztonságos abortuszhoz.
Titkos összeesküvés nyomára bukkan Roy Clayton, a Szövetségi Nyomozó Iroda ügynöke. A szálak a Különleges Ügyosztály egykori munkatársához, Samir Hornhoz vezetnek. A nyomozásba egy másik FBI-ügynök, Max Archer, valamint Carter, a Központi Hírszerző Iroda veterán összekötője is bekapcsolódik. Ahogy a dolgok kezdenek egyre jobban elfajulni, Clayton rájön, hogy a szövevényes ügy valójában egy nagyszabású terrorista akciót takar. Öngyilkos arab merénylők egy időben akarnak buszokat robbantani szerte egész Amerikában. Vajon sikerül-e megállítani őket?
Chuck elhatározza, hogy katona lesz, ám szinte folytonos harcot kell folytatnia a tervét keményen ellenző anyjával, illetve állandóan gúnyolódó féltestvérével. A fiú számára a döntés azzal jár, hogy szinte az egész nyarat végig kell tanulnia, ám mivel erre egyedül nem képes, segítség után néz: így ismerkedik össze a város szélén, teljesen magányosan élő, rejtélyes extanárral, Justin McLeoddal. A férfi körül borzasztó legendák keringenek, mivel egy évekkel ezelőtti szörnyű autóbalesetben a fél arca összeroncsolódott és így mindenkitől elzártan, "hamburgerképű"-ként a környék pedofíliát és tömeggyilkosságokat suttogó pletykái által elszigetelve kell élnie a mindennapjait. A kényszerűen egymásra találó, meg nem értett és a száműzött ember először csupán a tanulásra szorítkozó kapcsolata lassacskán túllépi a megszokott tanár-diák viszonyt...
1968. június 4-én, a kaliforniai elnöki előválasztás napján a Los Angeles-i Ambassador Hotel a hatvanas évek végi Amerika keresztmetszete. A társadalmi ranglétra tetején és alján állók, a faji és nemi egyenlőtlenségek ellen és mellett tudatosan vagy öntudatlanul kiállók, a vietnami háború elől különböző módokon menekülő fiatalok, elnyomók és elnyomottak. Minden különbség ellenére egyvalami mégis közös bennük, a várakozás és a remény, a zűrzavaros Amerikát talán végre újra egyesíteni képes Robert F. Kennedy, vagyis Bobby személyében.Robert Francis "Bobby" Kennedy az 1968. június 6-án, a Los Angeles-i Ambassador Hotelben elkövetett merénylet áldozata lett. Egy 24 éves férfi, Sirhan Sirhan közvetlen közelről több lövést, köztük egy fejlövést is leadott a 43 éves New York-i szenátorra, a Demokrata Párt elnökjelöltjére, aki nagy eséllyel indult az Egyesült Államok elnöki székéért. (port.hu)
A börtönigazgató kegyetlen intézkedést foganatosít a legveszedelmesebb fegyenccel szemben, hogy végérvényesen ártalmatlanná tegye. Egy a büntetés-végrehajtás számára fenntartott szigetre szállíttatja, ahol a rabok szinte vadállati sorban, állandó életveszélyben élnek. A gyilkosság miatt elítélt John Robbins, a haditengerészet egykori kapitánya nem képes beletörődni a helyzetébe. Elhatározza, hogy megszökik a szigetről. Minden erejével azért küzd, hogy szabadulása után nyilvánosságra hozhassa a igazságot a büntetőtelepről, és tisztázhassa magát a gyilkosság vádja alól.
Mit tehet egy jogász, ha túl sok a munkája, a családja elhagyja, mert nagyon unja a munkamániáját, ő pedig egyedül él egy nagy, üres házban, elviselhetetlenül unalmas szomszédai között? Természetesen felkeresi az interneten a magányos jogászok csevegőfórumát és udvarolni kezd. Azután randevúra hívja választottját. Aki el is jön. És vele jön a pokol. A botrány. Az őrültek háza. Nyomában pedig a rendőrség. Mert persze az, aki írásban karcsú szőke ügyvédnőnek mondta magát, valójában fekete, nagyszájú és megállíthatatlan, mint egy úthenger. Egyébként bankrablásért ült, míg meg nem szökött. És most azt akarja, hogy alkalmi levelezőpartnere vállalja el a védelmét. A jogász megpróbálja kidobni, de ő kidobhatatlan. Aztán megpróbálja lerázni, de lerázhatatlan. És elhallgattathatatlan és leállíthatatlan. A békés környékre beköltözik a gettó, az addig visszavonult életet élő férfi pedig olyasmiket tesz és mond, amiket addig álmában sem mert volna. De fokozatosan ráérez az ízére.