1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

Hongkong, 1962: Chow, a helyi napilap főszerkesztője és felesége új lakásba költöznek egy előkelő környéken. Ugyanazon a napon költözik melléjük Li-Zhen és férje. Feltűnő, hogy mindketten házastársuk segítsége nélkül költöztek be. Egyre több időt kezdenek együtt tölteni, miután párjuk munkára hivatkozva sokat marad távol. Egy napon rájönnek, házastársaik éppen egymás szeretői. A felfedezés sokkolja mindkettejüket. Chow őriz egy titkot, mely eredetileg édes bosszú lett volna, de egészen másképp végződött. Lizhen, akinek a férje már egy ideje Chow feleségével folytatott viszonyt, most beleesett a Chow által felállított csapdába. A bosszú tökéletes volt, legalábbis annak tűnt. Ám bekövetkezett, amire Chow nem számított: beleszeretett Li-Zhenbe...

Robert Pupkin a hírnév bűvöletében él. Ő az, aki bármit megtenne azért, hogy valóra váltsa az igazi amerikai álmot, melyet a hírnév és a pénz jelent. Pupkin ígéretes komikus, aki bármit megtenne, hogy azonnal a csúcsra jusson. Az első lépés ennek érdekében: bejutni az ország legnézettebb talk-show-jába és ott egy rövid előadást tartani. Pupkin azonban egyvalamire nem gondol: minél magasabbra kerül annál nagyobbat zuhan az ember.

A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Malcolm X életrajzát bemutató film, aki Malcolm Little néven látta meg a napvilágot, és az egyik leghíresebb fekete bőrű, amerikai vezető. Miniszter apját a Ku Klux Klán tagjai ölték meg. Gengszterré vált, és mikor a börtönben ült fedezte fel Elijah Muhammad iszlám írásait. Szabadulása után prédikálni kezdte a megismert tanításokat, majd később elzarándokolt Mekka városába.

Prágában járunk, a vasfüggöny még tartja magát. Louka, a zenész a nőbolond agglegények boldog és felelőtlen életét éli. Anyagi téren azonban már korántsem áll olyan jól, mint nőügyekben. Ezért egyezik bele, hogy pénzért névházasságot kössön egy ismeretlen orosz nővel, akinek csehszlovák útlevélre van szüksége. A házasság megköttetik: csakhogy Louka számításába apróbb hiba csúszik. "Felesége" ugyanis megszökik, s neki csupán egy kis csomagot hagy emlékül: kisfiát, Kolját. A megrögzött cseh szívtipró meg a gondjaira bízott pöttöm orosz mulatságos, megható kalandjaihoz az 1989-as év eseményei meg az örökké csodálatos Prága szolgáltatnak hátteret.

Ali, a brémai nyugdíjas török prostituáltat vesz maga mellé, hogy életét bearanyozza. Fia, Nejat először elképed, de hamar megkedveli a lányt, mikor megtudja, hogy Yeter csak azért bocsátja áruba testét, hogy lánya egyetemi tanulmányait fizethesse. Mikor Ali megöli a nőt, Neyat felkerekedik, hogy Isztambulban megkeresse a lányát. Aytent azonban nem csak Neyat keresi, de a török rendőrség is - ők terrorizmussal vádolják.

Az Erőd az utolsó állomás a három csillagos Irwin tábornok lenyűgöző katonai pályáján. Hadbíróság elé állították, megfosztották rangjától, és az ítélet a legjobban őrzött katonai börtön bevehetetlen falai közé száműzte a dicső múltú hadfit. Még az Erőd vasfegyelmet követelő igazgatója, Winter ezredes is tisztelettel viszonyul a legendás tábornokhoz. Ám ez a tisztelet csakhamar sértődöttséggé, majd nyílt rosszindulattá válik, amikor Irwin következetesen szembeszáll az igazgató embertelen, nem ritkán halálos áldozatokat is követelő módszereivel.

A 13 éves Momo szomorú sorsú párizsi zsidó kisfiú. Anyja régen elhagyta, és aztán az apja is odébbáll. Kiszolgáltatott, egyedül érzi magát, s csak a Kék utca prostituáltjai nyújtanak neki némi vigaszt. Egy igaz barátja mégis akad, Monsieur Ibrahim, az öreg muzulmán fűszeres, aki még azt is elnézi neki, hogy olykor lop a boltjából. Miközben Monsieur Ibrahim kevés szóval, csendes bölcsességgel az életre tanítja Momót, gondoskodó figyelme megváltoztatja a fiú életét. S mivel mindent, amit adunk vissza is kapjuk, Ibrahim élete is megváltozik a Momotól kapott szeretettől.

Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

Spanyolország, 1973. A Franco-rezsim utolsó óráit az ETA mellett egy MIL nevű anarcho-szindikalista csoport is megkeseríti. A hatalom orra alá borsot törve bankokat rabolnak ki, hogy abból a munkásosztály harcát pénzeljék. Egy balul elsült akciójuk után a sebesült Salvador Puich Antichot börtönbe vetik és egy az ETA által elkövetett merénylet bűnbakjává teszik. Családja és ügyvédei versenyt futnak az idővel az igazságért, de a vesztét érző diktatúra mindenáron kirakatpert akar rendezni és a vád halálbüntetést kér az anarchista Salvadorra.

Evan Hansen, a szorongással küszködő középiskolás, akaratlanul is hazugságba keveredik, miután az öngyilkosságot elkövető osztálytársának családja tévedésből azt hiszi, hogy a nála talált levelet ő írta Evan számára.

Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.

Karen McCoyt szakmai berkekben a legjobb kasszafúróként tartják számon. Nincs bank, amelynek széfjét ne tudta volna megfúrni. Egy akció során viszont lebukott és hat évig nem gyakorolhatta besurranó képességeit. A kemény börtönévek alatt Karen elhatározta: szakmát változtat és új életet kezd fiával, ám szabadulása után rá kell jönnie, hogy ez korántsem ilyen egyszerű. Véletlenül hozza össze a sors J.T. Barkerrel, a kétbalkezes szélhámossal, aki egész életében arról álmodozott, hogy egyszer részt vehet élete legtutibb balhéjában: egy bankrablásban az "Igazi McCoy" tanítványaként. Erre nem is kell olyan sokat várnia.

Néhány nappal Gorbacsov és Reagan történelmi találkozója előtt a világ nyilvánosságának teljes kizárásával zajlik az a titkos hadművelet, amely az Atlanti-óceán mélyén nukleáris katasztrófával fenyegeti Amerika partjait. Egy atomtöltettel felszerelt K-219-es orosz tengeralattjáró Igor Britanov kapitány irányításával a keleti partok felé közeledik, de az akciót megzavarja egy amerikai tengeralattjáró, mely üldözőbe veszi az ellenséges hajót. Britanov kapitány elkerülő hadműveletre ad parancsot, azonban a két tengeralattjáró összeütközik, és egy hatalmas robbanás megrepeszti a K-219-et. Megkezdődik a visszaszámlálás egy látszólag elkerülhetetlen, végzetes atomkatasztrófa előtt.