Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Róma, 1944: a német megszállás időszaka. Manfredó körül ellenállók csoportja tömörül, aki illegális sajtóterméket állít elő, üldözötteket rejteget, és a város felszabadításán munkálkodik. A történet középpontjában a nyomdász Marcallo, komor szépség barátnője, valamint az egy német dezertőrnek menedéket adó szerzetes-pap, Don Pietro áll. Az ellenállási mozgalomban aktívan résztvevő Don Pietrót, Manfredót, Marcello barátnőjét, Pinát a Gestapónak sikerül elfognia és kegyetlen kínzások után mindhármukat kivégzik.

Indiana Jones -régész, professzor és kalandor egy személyben- semmilyen veszélytől nem riad vissza, hogy megkaparintson egy műkincset. 1936-ban az amerikai titkosszolgálat megbízására, a kalandvágyó professzor Egyiptomba utazik, hogy a németek előtt megszerezze a Biblia legendás ereklyéjét, a frigyládát.

Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak. Hitler a katonai vezetőséggel és néhány hívével elsáncolja magát a vezetőségi bunkerben. A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.Miközben az utcákon kétségbeesés tombol, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen - Albert Speer építészhez hasonlóan "a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny". Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson...

Ezúttal a Szent Grál nyomában jár Indiana Jones, a kalandos életű régészprofesszor. A legendás kehelyben fogták fel Krisztus vérét, így nem csoda, hogy a vallási fanatikusok mellett a nácik érdeklődését is felkelti. Jones egy szakértőhöz, az apjához fordul segítségért, együtt indulnak az ereklye megszerzéséért. Útjuk Velencén és a náci Németországon át a Közel-Keletre vezet, ahol a kelyhet az utolsó keresztes lovag őrzi a csapdákkal védett szentélyben. Indiana Jones és az apja a legrosszabbkor jön rá, hogy a csinos régész, Elsa Schneider ellenük dolgozik.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

1941 nyarán a Finn Hadsereg kihasználja, hogy a szovjetek erejét leköti a német támadás hevessége. Elérkezettnek látják az időt, hogy visszavegyék az országuktól nemrég erőszakkal elszakított Karéliai-félsziget egykori területeit. Koskela hadnagy géppuskás százada szintén a frontra kerül. Az újoncok és a Téli háború veteránjai együtt vetik magukat a küzdelembe. A csaták tűzkeresztsége megedzi, a frontélet nehézségei összekovácsolják őket, diadallal haladnak előre. Viszont a veszteségek elől sem lehet kitérniük, egyre ritkulnak a sorok. Ráadásul 1944-ben már a hadiszerencse sem kedvez a finneknek, vereségek sora jön. De a katonáknak mégis ki kell tartaniuk, hogy az ellenség ne juthasson be a hátországba… Väinö Linna azonos című világhírű regényének legújabb megfilmesítése.

"...amikor márciusban a németek átlépték a határt, hogy elfoglalják az egész országot, és a mi városunkon keresztül vonultak Prágába, nagyapám egyes-egyedül kiment elébük, egyes-egyedül az én nagyapám ment ki a németek elé, hogy hipnotizőr lévén szembeszálljon velük, és a gondolat hatalmával visszatérítse a tankjaikat." Hát ilyen családból származik Milos, aki nem hőssé akar válni, csak a már kínossá vált szüzességét szeretné elveszíteni. Segédtisztként dolgozik egy kisváros állomásán, ahol hiába húznak el a front közeledtével mind szigorúbban ellenőrzött vonatok, a dolgozók élik megszokott életüket.

Hecsedli százados (Jean Lefebvre) két hűséges társával rátalál végül az elveszett 7. századra. Nagy az öröm, ám máris indulhatnak vissza, hogy utat nyissanak a seregnek. Nem is sejtik, milyen kalandok várnak rájuk, amikor váratlanul felrobbantják mögöttük a hidat, elszakítva őket már megint a 7. századtól. De a legnagyobb csapás a hidat használó Krúzi mama, akinek haragja pusztítóbb, mint bármilyen háború, és aki a likvidált híd miatt most akcióba lendül...

Korábban nem hallott bírósági vallomások fednek fel új, sokkoló részleteket a II. világháborúról és a náci háborús gépezet belső működéséről. A felvételeken Hitler csatlósainak – köztük Hermann Göringnek, Wilhelm Keitelnek, Albert Speernek és Rudolf Hessnek –, valamint az ellenük bátran tanúskodó áldozatoknak és szemtanúknak a hangja hallható.