A II. világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kinek élete jelentősen megváltozik, mikor apját és vele együtt családját is egy előléptetésnek hála áthelyezik kényelmes berlini otthonukból egy elszigetelt területre, ahol az amúgy is magányos fiúcska senkivel se tud játszani. Az unalom és a kíváncsiság elegye arra sarkallja Brunót, hogy anyja határozott intelmeit semmibe véve megnézze közelebbről is azt a "farmot", amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, a korabeli fiúval, aki fura mód a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan, de biztosan a körülötte zajló felnőtt világ tudatára ébred. A két gyermek között barátság szövődik, amely természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után.
Rudy Ruettiger egy kis elszántságért nem megy a szomszédba. Még kisiskolásként a fejébe vette, hogy belőle futballsztár lesz, és ebből egy jottányit sem enged. Pedig az amerikai futball világa csak kőkemény szívű, harcedzett vasgyúróknak való, egy zöldfülű újonc könnyen megütheti a bokáját. Rudy azonban soha nem hátrál, és egy szép nap eléri a célját.
Az oktatási főfelügyelő, Frank Napier a barátjához fordul segítségért. Arra kéri az igazgató Joe Clarkot, vállalja el a New Jersey állambeli Paterson belvárosi középiskolájának vezetését. Az iskolának rossz híre van, a bűnöző kölykök és a drogkereskedők melegágya. Az állam azzal fenyegetőzik, hogyha nem tesznek rendet, elveszi az iskola feletti ellenőrzés jogát a helyi oktatási bizottságtól. Napier már csak Clarkban bízik, aki vállalja a lehetetlennek tűnő feladatot. Bár Clarkot a kemény és következetes fellépése szembeállítja a tanári kar és a közösség egy részével, munkája meghozza az eredményt.
A hetvenes évek második felében a Gia - név egyet jelentett a szépséggel, az eleganciával, a csillogással. Gia szupermodell volt, aki nehéz gyermekkora ellenére már 18 éves korára világszerte ismertté és népszerű manökenné vált. Alig nyolc év múlva neve már csak a gyászjelentésekben tűnt fel. Élete és halála egyaránt drámai volt, 26 éves koráig megjárta a csúcsot és a poklot is. Az első nők között volt az Államokban, akinek a halálát AIDS-vírus okozta.
A film egy légiós életére koncentrál, ahogy felidézi egykori dicső életét a megszállt Dzsibutiben.
1919-ben a Chicago White Sox nyolc játékosa fejenként 10 ezer dollárt fogad el, hogy szándékosan elveszítsék a világkupát. Ezzel Amerika kedvenc szórakozása, sportja örökre megváltozik. A John Sayles rendezte tényeken alapuló történetben fény derül arra, miért fogadták el a pénzt a játékosok, és mi lett a cselekedetük kétségbeejtő következménye.
Arn teljesíti a küldését a Szentföldön, így hazatérhet szerelméhez, Cecíliához, és fiához, akit még sose láthatott, hiszen akkor született, amikor ő távol volt. A családi idillre viszont nincs sok idő, hiszen a király halála után újabb, a trónért folyó háború veszi kezdetét. Arnnak mennie kell...
1833 novemberében egy összehangolt akció keretében Missouri állam több száz békés polgárát üldözték el otthonaikból, és mindezt a vezetőség ölbe tett kézzel nézte. Csupán egyetlen ember mert szembeszállni az agresszióval, egy Joseph Smith nevű prédikátor, akit isteni sugallat vezérelt... Gerald N. Lund több millió példányban elkelt regénysorozatának második kötete alapján készült ez a hatásos western-dráma, amely a képzeletbeli Steed-família szemén keresztül láttatja a mormonok vadnyugati letelepedésének - a kontinens egyik legnagyobb horderejű kivándorlásának - viszontagságokkal teli történetét.