Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy, a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos a barátja rábeszélésére elvállalja Samuel Ramos iparmágnás és felesége gyermekének, a kilencéves Pitának a védelmét. Creasy nehezen tolerálja a koraérett kislányt, és vele az és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfiről lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védőburok, és megnyílik a kislány előtt. Amikor a kis Pitát elrabolják, a férfi a saját kezébe veszi a nyomozást.
Az H.G. Wells klasszikus regénye alapján készült ugyancsak klasszikus horrorfilm főhőse egy titokzatos doktor, aki felfedezi a láthatatlanság szérumát.Láthatatlan testét fásliba tekerve, sötét napszemüvegben érkezik egy kis angol falucskába, ahol szeretné titokban tartani bámulatos felfedezését. Arra azonban nem számít, hogy a szer, amely láthatatlanná tette, nem csak testét, de lelkét is lassan átformálja, és elmondhatatlan rémtettek elkövetésére ösztönzi a tudóst...
A tudós Robert Neville az egyetlen, akit nem fertőzött meg az a szörnyű és pusztító vírus, melyet az emberek hoztak létre. Mivel immunis a kórokozóra, ő az egyetlen túlélő, aki New York és talán a világ romjai közt tengeti életét. Az egyetlen emberi túlélő. A pusztító járvány következtében mutánsok jöttek létre, akik figyelik minden mozdulatát. Neville ugyanis a saját vérének felhasználásával próbál ellenszert előállítani. E törekvése talán az emberiség egyetlen és utolsó reménye. Ám lassan kifut az időből.
Matilda nem mindennapi kislány. Sõt, inkább különleges. Bár vannak, akik flúgosnak mondanák vagy rettentõnek vagy elviselhetetlennek, esetleg borzasztó okosnak. Ahhoz képest, hogy egy szélhámos természetű használtautó-kereskedõ és az õ használt autóhoz hasonló felesége gyermekeként látta meg a napvilágot, képességei különlegesnek mondhatók. Csak egy példa: ha akarja, tanárnõje felemelkedik, és kirepül az ablakon. De szülei nem érzékelik teremtésük nagyságát, élik tovább hülye kocsi-TV-ágy életüket, sõt elküldik inkább egy szörnyű nevelõintézetbe. Matilda és ifjú tanárnõje között barátság alakul ki, a tanárnõ felismeri a kislány képességeit. De nem mindet...
Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.
Az előadói karrierről álmodó énekes póni már bemutatkozásakor hangos sikert arat, amikor csillogó unikornissá változik – de a sztárság felé rögös út vezet.
A romantikus történelmi Franciaországba kalauzol el A sellő és a Napkirály, amelyben XIV. Lajos király retteg a saját halandóságától, miután egy merénylő golyója megsebesítette őt. Miután a Napkirály értesül arról, hogy egy mágikus vízalatti teremtmény, egy sellő segítségével halhatatlanná válhat, parancsba adja, hogy fogjanak el neki egy sellőt, és szállítsák az udvarába. Mindez bonyolítja a király kapcsolatát a törvénytelen lányával, egy lázadó, szabad lélekkel, aki barátságba keveredik a foglyul ejtett sellővel.
Az Afrika történetének legdöbbenetesebb és leghihetetlenebb vadászhistóriájából készült, rendkívül feszült, fantasztikusan fotografált kalandfilm valóban megtörtént eseményekbe avatja be a nézõt. 1896. A britek gõzerõvel fúrják be magukat a fekete kontinens érintetlen testébe. A fénylõ sínpárok a civilizáció csápjaiként szövik be a természet szűzföldjét. John Patterson alezredest azért küldik Tsavóba, hogy hídat építsen a vasútnak. A mérnök, akinek a leghõbb vágya az volt, hogy eljusson Afrikába, lelkesen vág az útnak, és nem is sejti, hogy olyan ellenféllel kell majd szembenéznie, amilyen még leglidércesebb álmaiban sem fordul elõ. A Szellem és a Sötétség: így hívják a bennszülöttek azt a két emberevõ oroszlánt, akik hihetetlen ravaszsággal és kegyetlenséggel tizedelik a hídépítõket. A sokadik áldozat és a sokadik sikertelen vadászat után megérkezik a híres és hírhedt vadász, Remington, hogy felvegye a harcot a már-már túlvilági fenevadakkal...
"Idegen civilizáció képviselője landol különleges űrjárművével az Északi-sark hómezőjén, nem messze egy amerikai kutatóbázistól. A lény, a dolog, a valami nagyszerűen alkalmazkodik a földi klímához, életben maradásához azonban egészen speciális erőforrásokra van szüksége, ami nem kis riadalmat okoz az állomás lakóinak."
A háború, a túlnépesedés és a környezetszennyezés túlélői hatalmas bunkervárosban élnek a huszonharmadik században, tökéletesen elzárva a külvilágtól. A rendszernek van egy szépséghibája: harmincéves korban halálos tánc vet véget a földi létnek. A körtánc elől egyre többen próbálnak megszökni, melyben egy titkos szervezet segít nekik. Francis és Logan olyan rendőri egységnél dolgozik, melynek feladata a szökevények felkutatása. Logan beleszeret a szervezet egyik tagjába, a csinos Jessicába. Elhatározzák, hogy ők is megszöknek ebből a világból.
A hatéves Danny és a tízéves Walter tipikus testvérpár, vagy egymás idegeire mennek, vagy halálra unják magukat otthon. Egyik nap a két csemete régi űrhajós társasjátékot talál a pincében. Amikor kipróbálják, nem mindennapi élményben van részük, a játékmezőkben leírt események való válnak. Legnagyobb megdöbbenésükre az űrben találják magukat, ahol fantasztikus kalandok várnak rájuk. A két gyerek azonban rájön, hogyha nem fejezik be a játékot, örökre foglyai maradnak a sötét, határtalan világűrnek. Csak egymással összefogva tudják legyőzni az előttük tornyosuló akadályokat.
Az amerikai Wallace Ritchie (Bill Murray) - a saját születésnapja alkalmából - nemcsak saját magának, de öccsének is meglepetést akar szerezni, így fogja magát és minden előzetes bejelentés nélkül betoppan Angliában élő testvéréhez, James-hez (Peter Gallagher). A sikeres üzletember azonban épp nem ér rá csetlő-botló bátyjával foglalkozni, ezért csak hogy megszabaduljon tőle, befizeti egy színházi elődásra, amelyben az egyedüli néző - színészek segítségével - részt vehet egy teljesen valósághű krimiben. A feladat mindössze annyi, hogy egy utcai telefonfülkében válaszolni kell a játékvezető hívására, és elmenni a megadott címre. A telefon meg is szólal, de a hívás egy valódi bérgyilkos számára érkezik. Wallace mit sem sejtve elindul, hogy teljesítse a feladatot, és ezzel kezdetét veszi az őrület. (Port.hu)
1943-ban két tengerész, David Herdeg és Jim Parker egy olyan hadihajó fedélzetén szolgál, amelyen egy rendkívüli tudós különös kísérleteket folytat. A professzor arra törekszik, hogy láthatatlanná tegye a hajókat a radarok, s így az ellenség számára. A kísérletet siker koronázza, de egy váratlan katasztrófa során a legénység minden tagja elpusztul, kivéve Herdeg és Parker közlegényeket. Ők ketten váratlanul 1984-ben, a nevadai sivatagban találják magukat. Longstreet professzor az eltelt negyven év dacára továbbra is a kísérleten dolgozik, s az eltűntnek hitt tengerészeket a jelenbe varázsolja. Amikor Herdeg és Parker rájönnek, hogy mi történt velük, megpróbálnak elszökni a professzor elől, mert félnek, hogy könnyen a vesztüket okozhatja...
Cradle Bay békés kisváros áldott jó fiatalokkal, akik szorgalmasan tanulnak, jól viselkednek, kiviszik a szemetet, segítenek az időseknek, egyszóval rendkívül különösek. Hamarosan kiderül, a háttérben az iskola egyik tanára áll, aki ördögi kísérletével átváltoztatja a diákokat mintagyerekekké. A kísérlet egyetlen szépséghibája, hogy az átformált gyerekek dühkitörésre hajlamosak. Steve most költözött a városba és a tanár rá is kiveti a hálóját, de a fiú ellenáll. Két renitens diákkal szövetkezve megpróbálja megakadályozni, hogy a hátborzongató események még jobban elharapódzzanak...
3000-ben járunk, amikor a Földön már nincsenek sem országok, sem városok. A bolygó merő pusztaság, az emberiség veszélyeztetett fajnak számít. Persze, nem a körülmények miatt, hanem azért, mert ezer évvel ezelőtt egy pszikló nevű faj támadta meg az emberiséget, és alig kilenc perc alatt felmorzsolta az ellenállást. A túlélőket rabszolgasorba taszítják, s bányákban dolgoztatják, mivel az idegeneknek szükségük van a földi ásványkincsekre, főleg az uránra. Sokan elmenekülnek a földönkívüliek elől, távoli hegyi falvakban rejtőznek, primitív életformába süllyednek, mivel el vannak vágva a megmaradt emberektől.