1944. szeptembere. A finn orvlövész zseniális húzással - SS-egyenruhában - megszökik a németek fogságából, majd egy lapp parasztasszony, Anni házában talál menedéket. De a négy éve magányosan élő asszony már egy másik férfit is befogadott magához, a súlyosan sérült orosz katonát. A két férfi ellenségesen áll egymással szemben. Nemcsak Veiko SS-egyenruhája, de az asszony is közéjük áll. A mese varázslatos fordulatot vesz...
A két évszázadnyi kómából a messzi jövőben felébredő szaxofonista a túlszervezett társadalom ellen lázadó csoport tagja lesz. Miles Monroe-t még 1973-ban hibernálták egy balul sikerült operáció után, s kétszáz évvel később egy tudóscsoport a legnagyobb titokban feléleszti. Miles kezdetben döbbenten szemléli a szép új világot, ahol egy tolószékes diktátor az úr, egy fehér kutya dönt mindenről, és az Orgazmatron nevű gép szimulálja a szexet, s egyúttal gyóntatószékként is szolgál. A földalatti mozgalom azonnal fontos feladatot bíz rá, de a rendőrség elől menekülve kénytelen egy háztartási robot bádogburkában megbújni, mígnem egy szépségverseny favoritjai között találja magát...
Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.
Furcsa utasok gyűlnek össze azon a vonaton, amelyik Amerika egyik partjáról a másikra száguld. George Caldwell, a rossz modorú könyvszerkesztő ezen a vonaton találkozik Hilly Burnssel, aki egy történész professzor asszisztenseként dolgozik. Viharos gyorsasággal lobbannak szerelemre egymás iránt, ám minden ellenük szól: váratlanul kiderül, hogy Burns főnökét valaki megölte, és a furcsa páros nekiindul, hogy megkeresse a gyilkost. Caldwellt kidobják a vonatból és csak egy kisstílű autótolvajnak köszönheti, hogy még időben visszakerül a robogó járműre, és megmentheti a szerelmét.
Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.
Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.
A fergetegesen szabadszájú komédia főhőse egy csapat fiatal, a Florida-i Angel Beach gimnázium tanulói. Életüket a tinédzserekre jellemző dolgok töltik ki: kosárlabdázás, csajok hajkurászása, túlműködő hormonháztartás a férfiasság bizonyítására, és különleges vonzalom egymás megtréfálása iránt. Ezeket a néha nem is olyan ártatlan kis tréfákat senki sem úszhatja meg, még a geg-gyáros mag tagjai sem. A cselszövésbe bevonnak mindenkit, akit csak tudnak, a menő lányoktól a rendőrökön keresztül az összes rokonig és ismerősig. És hogy végül kin csattan az ostor, azt soha nem lehet előre tudni.
Maggie nem sok sikert ért el az életben: partikra jár, váltogatja munkahelyeit, egyetlen értékének a férfiakra gyakorolt vonzerejét tartja. Egyébként se pénze, se otthona, barátoknál, rokonoknál száll meg, míg azok rá nem unnak. Testvére, Rose mindenben az ellentéte: egyetemet végzett, menő jogi cégnél dolgozik, és szinte minden idejét a munkája köti le. Emellett folytonosan a testsúlyával küzd, és kellő önbizalom híján a társasági és szerelmi élete is a nullához közelít. Egy veszekedést követően a nővérek felkeresik rég nem látott nagyanyjukat. A találkozás mindannyiuk életében döntő változást hoz.
A nagysikerű Rövidzárlat fõszereplőjét hamar a szívünkbe zártuk: Johnny-t, a robotgépet külsőre ugyan semmi sem különböztette meg a futószalagról legördülő társaitól, az acélos borítás azonban egy érzőszívû lényt takart. A kedves és naiv gépember most újra színrelép, s ha lehet még több kalandba bonyolódik, mint előző alkalommal. Ezúttal a nagyváros forgatagában kell megállnia a helyét megátalkodott gonosztevők és veszélyes huligánok között, s az sem könnyíti meg hősünk helyzetét, hogy egy kapzsi bankár is meg akarja kaparintani.
Ruth átlagos ausztrál lány, aki a barátnőjével Indiában vakációzik, amikor váratlanul egy szekta gurujának mágikus befolyása alá kerül. Gondolkodása egy csapásra megváltozik, ezért nem is akar többé hazatérni. Családja kétségbeesésében szakemberhez fordul: Amerika első számú "szektagyógyászát", P. J. Waters-t hívják lányuk megmentésére. Miután csellel hazacsalták, Ruth-nak három napot kell eltöltenie egy kunyhóban, valahol kint az ausztrál sivatagban teljes elzártságban - kettesben Waters-szel. A hidegvérű profi és a megtévesztett lány közti játszmában hamar fordul a kocka, és a szellemi kijózanítás a nemek kíméletlen harcává válik.
Güther (Thomas Gottschalk) egy excentrikus keletnémet feltaláló, akinek nagy érdeme az abszolút autó. A trabantra épített csoda 300 km/órás sebesség felett száguld, ráadásul zöldségalapú üzemanyaggal, így egyáltalán nem szennyezi a környezetet. A berlini fal leomlása szörnyű helyzetbe hozta Günthert és a falusiakat. Ahhoz hogy földjeiket visszavásárolják a kormánytól 15 millió dollárra van szükségük, különben az egész egy amerikai befektető, John McReady (George Kennedy) kezébe kerül. Igaz, hogy először modern bevásárlóközpontot ígér gyorséttermekkel, de valójában környezetszennyező gyár létesítése a fő célja. Günther elhatározza, hogy csodakocsijával elutazik a Los Angeles-i autóshow-ra, ahol bemutatja és piacra dobásával összeszedi a szükséges pénzt...