Reggie, a fiatal özvegy Párizsban tudja meg, hogy meggyilkolt férje közönséges csirkefogó volt, aki után "piszkos" pénzek maradtak vissza. Három gonosztevő meg akarja szerezni a pénzt, ezért megfenyegetik az özvegyet. Egy negyedik férfi, a titokzatos Peter Joshua is meglehetősen gyanúsan viselkedik, ennek ellenére Reggie beleszeret. A férfiről kiderül, hogy talpig becsületes ember, ő a hölgy megmentője.

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Costa-Gavras egyetlen "szabvány" bűnügyi filmje, amelyben semmi politikai célzat nincs, a krimiműfaj remekműve. Egy vasúti hálófülkében együtt tölti az éjszakát hat ember. Amikor reggel sorban hagyják el a fülkét, nem is veszik észre, hogy az egyiküket megölték. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a fülkében utazók után, azonban a gyilkos gyorsabb náluk, mire felkutatják, az utast már holtan találják...

Egy katonákat és gyógyszert szállító vonat 1873 telén a Humboldt erőd felé tart a hegyeken keresztül. John Deakin fogyolyként vesz részt az úton, a bűnözőnek álcázott titkosügynök feladata egy aranycsempészettel foglalkozó banda kézrekerítése. A hosszú utazás során különös halálesetek történnek. Hamarosan kiderül, hogy a gyógyszeresdobozok lőszert, a koporsók pedig fegyvert tartalmaznak. Deakin rövid idő alatt átlátja a furcsa események és az aranycsempészet közötti összefüggéseket. Az érdekek a Breakheart-szorosnál ütköznek.

Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Baard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövõ tele van kérdéssel: fog valaha repülõn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tûsarkú cipõ? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemû emberrel a volánnál?Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O'Horten, Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségrõl. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel.

Egy amerikai házaspár, Roy és Jessie a hosszú pekingi tartózkodásukat követően kis vargabetűvel utaznak haza az Egyesült Államokba. A transzszibériai expresszel indulnak Moszkvába. Útközben találkoznak egy másik nyugati párral, Carlosszal és Abbyvel, akikkel gyorsan összebarátkoznak. Amikor Roy egy időre lemorzsolódik a kis csapattól, Jessie-nek rá kell döbbennie, hogy az újonnan megismert honfitársaik egyáltalán nem azok, akiknek mutatják magukat. Ám az igazi meglepetés csak ezután következik, olyan veszélyes játszmába keveredtek, amelybe nem kellett volna.

John Kruger, a Takarító védelemre szakosodott titkosügynök, aki a kormány tanúvédelmi programjának legfelkészültebb tagja: megszervezi a veszélyeztetett tanúk új életét és eltörli a régit. Nála jobban senki sem tud megrendezni egy véletlen balesetet vagy egy katasztrófát, ám egy napon ő is veszélybe kerül. Munkatársai árulással vádolják és ellene fordulnak, még legbizalmasabb barátaiban sem bízhat. Jól tudja, ebben a játszmában nemcsak a gondjaira bízott nő élete, hanem a világ sorsa is rajta múlik.

Egy nukleáris robbanófejeket szállító vonat karambolozik a volt Szovjetunióban. Dr Julia Kelly atomspecialista rájön, hogy a baleset valójában a fegyverek ellopását hivatott álcázni. Az eltűnt robbanófejek felkutatásában segítségére van Thomas Devoe ezredes, akinek nyers stílusa ütközik Kelly módszerével. Félretéve személyes ellentéteiket, együtt futnak versenyt az idővel, ahogy a nyomokat követik az ENSZ székházához.

Két kiváló pilóta egy B-3-as vadászbombázóval, fedélzetén két nukleáris töltettel, próbarepülést hajt végre. Deakins őrnagy azonban terroristák kezére játssza a tömegpusztító fegyvereket szállító gépet, társát pedig katapultálja. Hale túléli a merényletet, és bosszúra éhesen nyomába ered áruló barátjának. A sivatagban hamarosan gyilkos hajsza kezdődik a mindenre elszánt pilóták között.

Travis Dane (Eric Bogosian) eltéríti az Egyesült Államok legelegánsabb vonatát és az egyik vagonban komputerközpontot épít ki. A zseniális tudós azt a szupertitkos kormányzati műholdat akarja irányítása alá vonni, amellyel képes elpusztítani az Államok fővárosát. A bosszúra éhes Dane-t, aki egymilliárd dollárt követel az akció leállítása fejében, csak az éppen vonaton tartózkodó egykori hajószakács tudja megállítani, akinek az sem okozott gondot, hogy tucatnyi terrorista ellenében egymaga foglaljon vissza egy hadihajót.

Beth különös körülmények között veszítette el két barátját. Mindkettő rejtélyes telefonüzenetet kapott, melyben a saját haláltusájukat hallgathatták végig. Nem sokkal később valóban meghaltak, mégpedig oly módon, ahogyan azt a telefonban hallották. A rendőrségen kétkedve fogadják a lány bejelentését. Csupán Jack Andrews felügyelő hisz neki, aki hasonló körülmények között veszítette el a lányát. Jack és Beth a saját szakállára nyomozni kezd. Ám egyszer megszólal Beth mobilja. Bár nem veszi fel a különös hangon csörgő készüléket, a fenyegető üzenet letörölhetetlenül ott marad a kijelzőjén.