Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
Szünidei idill: mama (Susanne Lothar), papa (Ulrich Mühe), és kisfiuk egy tóparti házban. Váratlanul egy golfruhás, fehér kesztyűs férfi jelenik meg az ajtóban. Eltereli a háziasszony figyelmét, amíg egy másik férfi is belép. A család egy pillanat alatt az erőszak áldozata lesz. És velük együtt a néző. Mert Haneke filmjét nézve nem leljük élvezetünket az áldozatok és a tettesek közötti véres játékban. Haneke fájdalmat akar okozni nekünk. Közelről mutatja az indíték és magyarázat nélküli erőszakot. Azt akarja bizonyítani, hogy az igazi erőszak nem konzumálható.
Az I'm Not Ashamed című dráma az 1999. április 20-án az amerikai Columbine Középiskolában történt lövöldözés tragikus történetét dolgozza fel. Megpróbál válaszokat keresni az ahhoz hasonló kérdésekre, hogy mi vezethette a szörnyű tett elkövetéséhez az iskola egyik diákját. Az események egyik főszereplője a meggyilkolt Rachel Joy Scott és édesanyja, Beth Nimmo.
A három cimbora Skip szörfös boltja környékén lógatja a lábát. Tony, Stacy és Jay azon filózik, hogy lehetne a vízi móka élményét átmenteni a betondzsungelbe. A három srác csatlakozik a Z-fiúk csapatához, akik délutánonként gördeszkázással ütik el az időt. Vakmerő lelkesedéssel vetik bele magukat a deszkázás felturbósításába. Szédítő szörfös mozdulataiknak hála a fiúk teljesen új dimenziókat fedeznek fel az aszfalton. A világ ráharap az új deszkás őrületre, a Z-fiúkból pillanatok alatt élő legenda lesz, ám a hirtelen jött hírnévnek megvan az ára.
Sean Porter fegyőrként dolgozik az egyik Los Angeles-i javítóintézetben. Elkeseredéssel tölti el, hogy a szabadlábra került fiatalok többsége rövid időn belül újra a börtönben köt ki, vagy erőszakos halált hal az utcán. Munkatársával, Malcolm Moore-ral a maguk módján próbálják önuralomra és felelősségtudatra nevelni a srácokat. Szeretnének összehozni egy amerikaifutball csapatot, ám a szezon kezdetéig alig négy hetük van. A feladat hatalmas kihívás elé állítja a fiatalokat. Porter vezérletével megtanulják az akaraterő, a kitartás és a kölcsönös tisztelet fontosságát.
Bart 4 éves korában elrabolta Dannyt, azóta úgy bánik vele, mint egy állattal. Danny képes az első parancsszóra rátámadni bárkire a legcsekélyebb esélyt sem adva ellenfelének. Egy nap Danny véletlenül találkozik Sammel, a vak zongorahangolóval. Sam és mostohalánya Victoria megismertetik vele az emberi természetnek azt az oldalát, ami számára eddig ismeretlen volt. Így Danny életről alkotott képe lassan megváltozik. Megpróbál önmaga lenni és múltjának titkait felderíteni, immár Barttal és bandájával szembeszállva.
1977 hosszú, forró nyarán New York bevándorlók lakta külvárosainak lakóit egy eszelős gyilkos tartja rettegésben. A 44-es pisztolyt használó tettes előszeretettel csap le magányos, fiatal lányokra, vagy az autóban önfeledten csókolózó párokra. Mindeközben Bronx olasz negyedében telnek a mindennapok, de a gyilkosságok árnyékában minden megváltozik. Lassan a környékbelieken is úrrá lesz az őrület, s mialatt a rendőrség után már a maffia is az elmeháborodottat hajszolja, a régi cimborák lassan egymásban is tömeggyilkost látnak és megkezdődik a boszorkányüldözés.
A rádiózás királya, minden idők legsikeresebb önéletrajzi könyvének írója - aki előtt semmi és senki sem szent, és senki és semmi sem tabu - ő Howard Stern. A botrányairól elhíresült amerikai rádiózás koronázatlan királya mellett a filmben felbukkan több híres amerikai lemezlovas is. A főszerepet, Howard Sternt ugyan ki más játszaná, mint maga Howard Stern.
A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.
Jerome, a tehetséges rajzoló a középiskolából kikerülve művészeti iskolában tanul tovább. Arról álmodozik, hogy egyszer majd példaképéhez, Picassóhoz hasonlóan a világ legnagyobb művészei között tartják számon. Mindez hamar szertefoszlik, mivel sem képeivel, sem viselkedésével nem nyeri el osztálytársai tetszését. Jerome-nak megtetszik Audrey, az elbűvölő és kifinomult modell. Bár a lánynak imponál az őszintesége, mégis az iskola aktuális sztárművészéhez vonzódik. Az elkeseredett Jerome úgy érzi, valami nagy dobást kell végrehajtania, hogy nevet szerezzen magának, és elnyerje szíve hölgyét.
Desperation a rettegés városa. Az utcákat rothadó hullák szegélyezik, több tucat varjú és veszett kutya lakja. Itt él a behemót Entragien seriff (Ron Perlman), aki különös szokásnak hódol. Minden arra tévedő járműt megállít, az utasokat beviszi az őrsre, vagy ha éppen úgy tartja a kedve, egyszerűen lepuffantja. Az őrsön ezúttal is összegyűjtött pár embert: a Carver családot két gyerekkel, egy öregurat, egy egoista írót, és Mrs. Jacksont. Hogy miért teszi ezt, egyelőre csak ő maga tudja.