Gyilkosság történik egy amerikai kisvárosban, Mississippi államban. Colbert építész az áldozat, Chicagóból. Ugyanezen éjszaka az állomáson elfogják Virgil Tibbst, a néger férfit, s bekísérik a rendőrőrsre. Bill Gillespie a helyi rendőrfőnök fogva akarja tartani egyszerűen azért, mert néger. Ám egy pillanat alatt kiderül, hogy Virgil Tibbs rendőr, s kíváló nyomozó Memphisből. Colbert egy gyárat akart felépíteni itt, ahol sok színes bőrű kapott volna állást. Talán ez lett a veszte. Nem tudni. Bill rendőrfőnök ki akarja utasítani a néger nyomozót, Colbert felesége azonban ragaszkodik, hogy a nyomozást Ő vezesse.

Egy öngyilkos korrupt köztisztviselő búcsúlevelében leleplezi Laganát, a köztiszteletben álló gengsztert, aki az egész kisvárost a markában tartja. A megözvegyült feleség ezzel a rendőrség elől eltitkolt levéllel biztosítja be magát Laganánál, de egy fiatal nyomozó, Dave Bannion gyanút fog, s nem áll le a vizsgálódással, hiába figyelmeztetik egyre drasztikusabban Lagana emberei, főleg a brutális Vince Stone. Végül már a személyes bosszú motiválja, s elkeseredett magányos harcában váratlan helyről kap segítséget a nagy leszámoláshoz.

A karácsonyi bevásárlószezon közepén az egyik nagyáruház Télapója leissza magát a sárga földig és képtelen ellátni feladatát. Az üzlet vezetése kétségbeesve keres egy új Mikulást. Szinte a csodával határos, hogy útjukba akad egy csillogó szemű, fehérszakállas, kedves bácsika, aki gyakorlatilag jelmez nélkül is maga a megtestesült Télapó. A férfi - aki Kris Kringleként mutatkozik be - mindenkit elbűvöl a környezetében. Vevők és eladók egyaránt úgy érzik, hogy Kringle közelében újra betölti szívüket a karácsony meghitt hangulata. Csak Kringle alkalmi főnöke, a lányát egyedül nevelő, két lábbal a földön járó Doris Walkerre nem hat a varázslat, és lánya, Susan sem tud lelkesedni az ünnepért - neki azt tanították, hogy Télapó csak a mesében létezik. De egyre többen gondolják Kringle-ről, hogy ő a valódi Télapó, és Kringle ezt nem is tagadja soha...

A XII. századi angol uralkodó II. Henrik és egyszerű származású szász barátja, Becket Tamás - később Canterbury érseke - gyűlöletté fajuló barátságát több neves drámaíró is feldolgozta. A jeles angol színházi és filmrendező, Peter Glenville, Jean Anouilh drámáját választotta, mert szerinte ez közelítette meg leginkább a történelmi valóságo

Jim, aki a kereskedelmi flottánál szolgál, javíthatatlanul romantikus álmodozó, aki már alig várja azt a pillanatot, hogy végre próbára tehesse bátorságát. Ám amikor a keleti tengereken hajózva eljön a nagy nap, cserbenhagyja képzelőereje és megbocsáthatatlanul gyáván viselkedik. Tette súlyos következménnyel jár: a civilizált világ kitaszítja magából. Jim azonban szeretne bizonyítani és a távoli Patusánban, valahol a keleti szigetvilágban, ott, ahol a békeszerető helybeliekre egy kiskirály uralma alatt nagyon rossz napok járnak, újra lehetőséget kap, hogy megmutassa rátermettségét.