Az oroszlánok és hiénák ádáz harcáról eddig viszonylag keveset tudtak a biológusok. A legendás természetfilmes házaspár, Derek és Beverly Joubert munkássága azonban e téren is változást hozott, felvételeik lenyűgöző betekintést adnak a két faj rivalizációjába.
Szakértők és celebaktivisták részletezik, miként válhat a talaj a klímaváltozás ellen, a bolygónk megmentéséért vívott harc kulcsfontosságú elemévé.
A végtelennek tűnő Csendes-óceánban a dinoszauruszok kora óta fekszik egy világtól elzárt sziget. A természet 80 millió éves elszigeteltség során utat tört magának. Egy elveszett világban másként alakultak az élet szabályai: pingvinek az erdőben, papagájok a hóban, ősidőket idéző ragadozók. Életüket meghatározzák a természet legszélsőségesebb erői. Amikor felfedezték az első emberek, megállapították, hogy nincs furcsább és titokzatosabb Új-Zélandnál.
Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak. A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében.
A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. A film címe beszélő cím, a körülöttünk lévő mikrovilágot, magát a mikrokozmoszt teszi láthatóvá a biológus páros. A Mikrokozmoszban egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja, vagyis ez a film - ahogy maga nevezi magát - "természeti fikció".