50-es évek, nevadai kisváros. Ide érkezik meg Vivian Bell professzor asszony, hogy a helyi válási törvényeket kihasználva gyors és fájdalommentes véget vessen kiürült házasságának. Egy farmon száll meg, és karót nyelve jár-kel a helyiek között. Mikor azonban megismerkedik házigazdája magabiztos, leszbikus lányával, Cayjel, eddigi önmagával összeegyeztethetetlen érzések kerítik hatalmukba...

1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.

Fanny Price tíz éves kislányként kerül elszegényedett családjától, Portsmouthból a gazdag northamptonshire-i rokonokhoz. Sosem téveszti szem elől, hogy mekkora hálával tartozik nagynénjének, Lady Bertramnak és nagybátyjának, Sir Thomasnak, jóllehet gyakran éreztetik vele - kivált a páváskodó Bertram-lányok -, hogy ő a szegény rokon, akinek nap mint nap hálát kell adnia jó sorsáért, Testvéri szeretetet egyedül a legkisebb fiútól, az álmodozó Edmundtól kap, aki a lány állandó társául szegődik. Amikor a kiművelt testvérpár, Henry és Mary Crawford megérkezik a fővárosból, a kastély élete teljesen felbolydul. Egyedül Fanny nem kerül a bűvkörükbe, s londoni látogatók felfigyelnek a lány csípős és okos nyelvére. A Bertram-család csillaga leáldozóban, s Mansfield Park sorsát egy hallatlan botrány pecsételi meg. Fanny türelme azonban elnyeri méltó jutalmát… Jane Austen (Büszkeség és balítélet, Emma), a világhírű angol írónő művéből készült.

Tom Wingo maga mögött hagyja dél-karolinai otthonát, minden családi problémáját és New Yorkba utazik, ahol megpróbál segíteni a testvére pszichiáterének, Susan Lowensteinnek, és rekonstruálni a múlt rettenetes pillanatait, amelyektől a Wingo testvérek igyekeztek minél hamarabb megszabadulni. Tom saját múltját feltérképező önmarcangoló kalandjával nemcsak magának, hanem Savannah-nak is mentőkötelet dobhat. Ugyanakkor hősies önvizsgálatával bátorságot csöpögtet Lowenstein doktornőbe is, aki ezzel a frissen szerzett erővel és öntudattal lesz képes arra, hogy kiszabaduljon egy olyan házasságból, amely nemcsak őt, hanem kamasz fiát is végérvényesen tönkreteheti. Susan Lowenstein és Tom Wingo gyökeresen különbözik egymástól, máshonnan jönnek, mások a céljaik. Mégis a közös harc nemcsak ahhoz segíti őket, hogy felfedezzék valódi énjüket, hanem ahhoz is, hogy felfedezzék egymást...

A film egy húszéves lány története, aki gyűlöli az egész világot, ugyanis nem nagyon hasonlít a női magazinokban szereplő lányokhoz. Egy férfi története is, aki nemigen figyel másokra, nincs is rá ideje, mivel túl sokat foglalkozik magával: érzi, hogy öregszik. Aztán még ott van az író, aki attól fél, hogy soha sem lesz sikeres, és felesége, a tanárnő, aki ugyan hisz férje zsenialitásában, de egyáltalán nem hisz saját magában sem tanítványa tehetségében.

Egy átlagos, őrült, motorbicikli-rajongó és mindenféle vadságból szívesen részt vállaló amerikai egyetemista lány bajba kerül. Szerelmes lesz. Pedig eddig a szülővárosában ő volt "az utolsó el nem jegyzett lány". A srác, akivel együtt dolgozik az egyetemi büfében először nagyon utálatos. Azután segít a lánynak felkészülni a Shakespeare-szemináriumára (valahogyan nagyon sokat tud a dán hercegekről), a lány pedig segít a kémia leckéjében és hamarosan egymásba szeretnek. Élnének is boldogan tovább, ha a srácról ki nem derülne, hogy ő a dán főherceg, aki a lesifotósok elől menekült Wisconsinba. A lány zavarba jön, megsértődik és szakítana - de nem bír. Inkább elmegy Dániába, hogy kinyomozza, milyenek a főhercegek a vén Európában, és vajon milyen lehet főhercegnének, vagy később királynénak lenni arrafelé.

A huszonnyolc éves Hlynur Rejkjavik külvárosában éli eseménytelen életét. Nappal otthon teng-leng, éjjel pedig lányokat szed fel a diszkókban. Elvált anyja még mindig gyereknek tekinti őt: esténként megfürdeti, és még az alsónadrágját is beszerzi fia helyett. A felnőtté válásnak mindenáron ellenálló Hlynur élete egy csapásra megváltozik, amikor szilveszter éjjelén lefekszik anyja barátnőjével, Lolával (Victoria Abril). Csak később derül ki, hogy a tüzes spanyol nő anyja leszbikus szeretője, aki teherbe esett a vad szilveszteri szeretkezéskor...

A házasságával kapcsolatos hirtelen kétségekkel szembesülve egy fiatal New York-i anyuka felveszi a kapcsolatot rég nem látott bohém apjával, akivel egy felejthetetlen napot töltenek együtt New Yorkban.

Mary Fisher csinos és gazdag nőszemély, szerelmes regények sikeres írónője. Ruth Patchett viszont túlsúlyos, tenyeres-talpas háziasszony, élete középpontjában a családja, a férje áll. A romantikus tekintetű, fiatal könyvelő egy fogadáson találkozik Maryvel, akit meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve csupán. A csalfa Bob hamar megbánja, hogy otthagyja érte a családját. Ruth ugyanis bosszút esküszik és ördögi tervet eszel ki. Az odaadó feleségből pillanatok alatt rémes és vérmes nőstényördöggé válik. Sajátos hadjáratba kezd, megkeserítve a turbékoló pár életét.

Egy fiatal művész gyászba borul Oklahoma városában. Menekülést egy átgondolatlan viszonyban talál, ugyanis kikezd fivére barátnőjével.

New York City pörgős, divatos belvárosának egyik középiskolájában a tinédzser Lola a legnépszerűbb csaj. Nem örül tehát a hírnek, hogy a családja New Jersey csendes, álmos külvárosába költözik és neki is új suliba kell járnia. A vidéki iskolában természetesen már foglalt a legmenőbb csaj posztja, így Lola csak második lehet a népszerű Carla Santini mögött. Hősünk azonban nem az a beletörődős típus, felveszi tehát a kesztyűt és harcba indul, hogy New Jersey-ben is ő legyen az ász! A legravaszabb csajos trükköket veti be, hogy megkaparintsa az iskola következő színdarabjában a női főszerepet, de természetesen ugyanerre a szerepre áhítozik Carla is.

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.