Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
Sok ember hagyja el a szülőföldjét, és máshol kezd új életet. A legtöbb országban azonban nincs hely a számukra, gettókban élnek. Az ilyen bevándorlók lakta külvárosokban virágzik a gyűlölet. A kilátástalanság, meg nem értettség és az elszigetelődés táplálja, belopja magát minden házba, az emberek lelkébe. A tizenhat éves Abdul kórházba kerül a rendőrökkel való összecsapás következtében. A fiú haverja, Vincent találta meg azt a pisztolyt, amelyet a zavargások során az egyik rendőr elveszített. Arra az elhatározásra jut, hogyha meghal a barátja, akkor az életéért cserébe megöl egy rendőrt.
Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...
Brooklyn lepusztult negyedének egyik utcasarkán áll a környék egyetlen fehér üzlete, az olasz származású Sal pizzériája, amit a két fiával vezet. Szemben vele a szorgalmas dél-korei házaspár kereskedése. Egy képkiállítás miatt a fekete fiatalok bojkottot akarnak hirdetni a pizzázó ellen. A nagy kánikulában pattanásik feszülnek az idegek, mígnem az olasz elveszti önuralmát, és összetöri az egyik fekete rádió-magnóját. Elszabadul a pokol, a kiérkező rendőrök megölik az egyik feketét. Társai bosszúra szomjaznak.
David és nővére, Jennifer egy baleset folytán az 50-es években játszódó, fekete-fehér tévésorozat világában találják magukat. Pleasantville tökéletes lakói többek között Bill Johnson, a jámbor büfés, Betty Parker, az elnyomott háziasszony, és George Parker, a családapa, akinek mindig igaza van. David és Jennifer, habár nagyon különbözőek, megjelenésükkel mindketten alaposan felkavarják az állóvizet...
Történet a kulturális különbségekről, amely egy csapat punk és Texas egyik kisvárosának konzervatív lakossága között áll fenn. A két tábor rivalizálása harccá, majd valóságos háborúba torkollik.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.