1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.

1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...

Michaelnek nehéz gyermekkora volt, Memphis utcáin nőtt fel. Egy napon azonban találkozik egy asszonnyal, Leigh Anne-nel, és ez alapjaiban változtatja meg mindkettőjük életét. A jómódú, középosztálybeli, fehér bőrű házaspár ugyanis magához veszi a nagydarab, lézengő fekete bőrű kamaszt: a Tuohy család új fiúra, gyerekeik testvérre, Michael pedig otthonra lel. A fiú lassan oldódik fel az új környezetben, ám a sport révén rátalál önmagára. Michaelből az amerikaifoci egyik legnagyobb csillaga lesz. A Tuohy család története bizonyítja, hogy nemcsak anyagiakkal lehet másokon segíteni.

Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.

A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.

A polgárjogi aktivista Nelson Mandela 27 évet töltött a dél-afrikai börtönökben. Az apartheid rendszer bukása után ő lesz az ország első fekete bőrű elnöke. A feketék és a fehérek további szembenállása helyett hitet tesz a béke mellett, és megpróbálja összefogni a nemzetet. Kapóra jön ehhez a közelgő rögbi világbajnokság. Az elnök meghívja a csapatkapitányt, Francois Pienaart, és arra kéri, tegyenek meg mindent a győzelem érdekében. És a csapat véghezviszi a lehetetlent, beverekszi magát az 1995-ös világbajnokság döntőjébe, fekete és fehér egy emberként szurkol a sikerért.

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

Amikor a szívós, fiatal tengerész, Jessica Watson a legfiatalabb, aki egyedül, megállás és segítség nélkül vitorlázik a világban, sokan kudarcra számítanak. Viszont Jessica eltökélt szándéka, hogy 210 nap alatt végighajózza a világ legnagyobb kihívást jelentő óceáni szakaszait.

Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)

A Copperfin hadihajó Tokióba megy a II. világháború első napjaiban. Küldetése, hogy észrevétlenül az ellenséges vonal mögé szivárogjon, és partra tegyen egy csapatot, akik életbevágó információkat kaphatnak egy tervezett tokiói légitámadáshoz.

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.

1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az ENSZ szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film, melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a behajózást. A hajót az Exodus névre keresztelik. Az Egyesült Nemzetek Választmánya megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az angolok és zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig belügynek tekinthető.

Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé, mint a zenészek mekkája és a maffiózók székhelye. Ez a hely az amerikai társadalom kaleidoszkópja a gazdasági válságot megelőzően, az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkésztéséhez. 1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek: játszhat Schultz szeretőjének, Vera Ciceronak, a fogadásán. Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek.

Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...

A film Alexander Pearce, Ausztrália legelvetemültebb bűnözőjének beszámolója alapján készült, sötét, gótikus hangulatú történet a gyarmatosítást követő időszakról. 1822-ben nyolc fegyenc szökött meg a Maquarie Harbour-t brutális büntetésvégrehajtó intézetből. Egy ex-tengerész, Robert Greenhill vezetésével a csapat úgy döntött, felveszi a harcot a világ legkegyetlenebb vidékével, a felderítetlen vadonnal borított Van Diemen földjével (ma Tasmania-nak hívják). A készleteik azonban hamar kifogytak, és a feszültség egyre nőtt a társaság tagjai közt, míg végül elérték a pontot, ahonnan nincs visszafordulás…