A The Stoning of Soraya M. című filmben egy francia újságíró megérkezik egy világtól elzárt iráni faluba, hogy megírja Zahra történetét unokahúgáról, akit Sorayának hívnak és szomorú halált halt. Zahra a történet a kezdetektől kezdi mesélni. Soraya férjnél van, férje pedig a helyi hamis mullah. Az ő világukban a nőkkel bármit megtehetnek, így kihasználhatják őket és akár halálra is ítélhetik. A fiatal és ártatlan lány is erre a sorsra jut.
A film szereplői Bergamo környéki emberek, akik újraélik, eljátsszák dédapáik, a hajdan volt uradalmi cselédek mindennapjait. Öt család él együtt egy majorságban, róluk szól a varázslatos mese. Egy pici fiú iskolába megy, egy nagyobbacska embert próbáló munkát vállal, hogy el tudja tartani az apa nélkül maradt családot. Egy fiatal pár egymásra talál, egy parasztember szinte belebolondul, amikor rádöbben, hogy elvesztette a vásáron csent aranytallért... Látjuk a nyomort és a megalázottságot is, Olmi filmjéből mégis szelíd derű, igazi életszeretet árad.
A tanárnak el kell utaznia beteg édesanyjához, ezért felkéri a falu elöljáróját, hogy nevezzen ki valakit helyetteséül. Az egyik legokosabb tanítványát, egy tizenhárom éves törékeny kislányt jelöl ki. A szülők inkább dologra fogják gyermekeiket, mint hogy a gyerekkorú tanár gondjaira bíznák őket. A tanárhoz eljutnak a rossz hírek, ezért levélbe figyelmezteti a "helyettesét", hogy a létszámnak hiánytalannak kell lennie, mire hazatér.
Közép- és Kelet-Európa szocialista országaihoz hasonlóan az ötvenes évek Jugoszláviájában is személyi kultusz van. A Tito vezette országban a félelem és a rettegés az úr, a politikai rendõrség bármikor, bárkit indok nélkül letartóztathat. Egyik nap a kis Malik édesapját is elviszik, a régi szeretõje jelentette fel. A férfit bányamunkára ítélik. Az édesanyja mindent megtesz, hogy a boldog család látszatát megõrizve eltitkolja fia elõl az igazat. Azt hazudja neki, hogy a papa szolgálati útra ment. Ám eljön az idõ, amikor Maliknak szembe kell néznie az igazsággal.
A harmadik részben Muszashi már elismert mester, a legjobb szamuráj, 60 győztes párbaj hőse. Már nem akar bizonyítani, ennek ellenére újból harcolnia kell.
A pestis, a „vörös halál” pusztít mindenfelé, de a gonosz Prospero herceg biztos benne, hogy kastélyába visszahúzódva őt és talpnyalóit, udvartartását nem fenyegeti veszély. Prospero egy óriási álarcosbált tervez, eközben folyamatosan a Gonoszt kutatja, szórakozásképpen pedig elrabolja, és a várba hurcolja a szépséges Francescát. A katonák Francesca szerelmét és apját is fogságba ejtik; rájuk biztos halál vár, míg Prospero a lánynak gondtalan jövőt ajánl. Vajon sikerül-e megszökni a három szerencsétlen fogolynak Prospero birodalmából? És vajon ki lehet az a vörös csuklyás alak, aki körül arat a halál?
Amine ellop egy pénzzel teli táskát, és a hegyekbe szökik, miközben a rendőrség a nyomában van. Mielőtt letartóztatják, egy gödörbe temeti a táskát, majd egy kőtömbbel sírnak álcázza. Amikor évekkel később kiszabadul a börtönből, a táskáért indul, ám időközben a helyszínen egy vallási szentély épült. A mauzóleum egy ismeretlen szentnek állít emléket, akinek a sírját nemrég fedezték fel. Amine letelepedik a zarándokok számára épült faluban, csak még azt nem tudja, hogy jut a zsákmányához.
Jack a bérgyilkosság művésze, jó referenciákkal, aki folyamatosan mozgásban és mindig résen van. Egy balul elsült akció után megfogadja, hogy a következő munka lesz az utolsó. Ez az utolsó küldetés Itália vadregényes dombjai közé egy olasz kisvárosba szólítja. De Jack számára minden helyszín csapda és minden ember egy potenciális fenyegetés. Maga is meglepődik, amikor mégis bensőséges beszélgetésbe bonyolódik egy pappal és szerelmi viszonyba keveredik egy helyi szépséggel. Ugyanakkor egy veszélyes árnyfigura is a nyomában van és talán titokzatos megbízója sem teljesen az, aminek látszik.