Allie és Noah tizenévesek voltak, amikor találkoztak, az első pillanattól kezdve rokonszenveztek egymással. Kibontakozó szerelmük hamar beteljesedik. A lány gazdag szülei azonban ellenzik kapcsolatukat, így a két fiatal útja elválik egymástól. Amikor néhány esztendővel később újra találkoznak, a szerelmük újjáéled, és Allie-nek hamarosan választania kell társa és társadalmi rangja között. Történetüket, melynek fontos jelentősége van számára, egy idős úr olvassa fel újra és újra egy hasonló korú hölgynek.

A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi.

1981 nyara a kansasi Hutchinson nevű kisvárosban. Brian Lackey nyolcéves kisfiú (Brady Corbet) visszanyeri az eszméletét házuk alagsorában. Vérzik az orra és képtelen felidézni a megelőző öt óra történéseit azután, hogy az eső elkezdett esni a csapata mérkőzésén. Ugyanezen a nyáron a csapat sztárjátékosát, az ugyancsak nyolcéves Neil McCormickot (Joseph Gordon-Levitt) edzője (Bill Sage) elcsábítja. Ahogy a két fiú tinédzserré serdül, életüket változatlanul ennek az időszaknak az élményei kísértik. Brian még mindig azt próbálja kideríteni, hogy mi történt a hiányzó órák alatt, idegenek által elkövetett állítólagos emberrablások kutatójává válik és megszállottan igyekszik rögzíteni álmait. Neil keresett prostituált lesz, majd New Yorkba megy - akárcsak Brian, akit kérdései Neil ajtajához vezetnek.

A 121 éves Jack Crabb, a világ legvénebb embere maga az élő történelem. Történész érkezik az öregek otthonába, hogy hitelesen lejegyzetelhesse a régi idők utolsó élő szemtanújának szavait. Jack mesélni kezd: tízéves korában a csejennek fogságába esik, akik indiánként nevelik, de kíváncsi ifjúként visszacsábítja a sápadtarcúak világa. Éveken át keresgéli a helyét a két kultúra között, s hihetetlen kalandok részese lehet. Volt fehér és indián felesége, a legendás Vad Bill Hickok barátjává fogadta, s ő az egyedüli túlélője Custer tábornok utolsó rohamának a Little Big Horn folyó melletti mészárlásnál. Vajon az évszázad hőse volt, vagy az évszázad hazudozója? Dustin Hoffman lebilincselően személyesíti meg a címszereplőt, egyforma hitelességgel jelenítve meg annak több mint száz éven át, 15 éves korától 121 éves koráig átívelő életpályáját.

Simon Yates (Nicholas Aaron) és Joe Simpson (Brendan Mackey) megkísérli megmászni a már sokak által sikertelenül legyőzni próbált közel 7000 méter magas Siula Grande-t. A küzdelmes út sikerrel jár, de a visszaúton baleset történik, ami végül tragédiába torkollik. Simon elvágja a sérült Joe kötelét, hogy a saját életét mentse, míg társa egy hasadékba esik. Simon folytatja az utat lefelé barátja megölésének kínzó gondolatával. Azonban Joe egy párkányon fennakadva túléli a zuhanást, s ettől a pillanattól egyedül kell folytatnia hősies küzdelmét a túlélésért

Mary Lennox kislánykorát a varázslatos Indiában töltötte a múlt század elején. Szülei elveszítése után nagybácsija, Lord Craven gyámsága alá kerül és visszatér Angliába. A szomorú idős úr nem sok időt szentel Marynek. Hosszú utazásokra indul, hogy enyhítse elhunyt felesége hiányát. A kastély és az óriási birtok eleinte nyomasztóan hat a lányra, aki lassan mégis feltalálja magát. Társakat lel helybéli felfedező útjaihoz az egyik kis szolga és a lord fia személyében. Dickon évekig ágyhoz kötötten élt apja túlzott elővigyázatosságai miatt, de Mary megjelenése szinte csodát művel. A kis csapat együtt lel az eldugott kertre, amelyet eredeti pompájában akarnak visszaállítani. Közben más titkokra is bukkannak.

Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.

Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

1900. Valentin-nap: az ausztráliai Victoria állam neves és patinás Appleyard leánykollégiumának növendékei és tanári kara kirándulni indul a vidék turistalátványosságához, a Függő sziklának nevezett, egzotikus vulkáni képződményhez. A lányok egy fizikailag és pszichikailag egyaránt megterhelő kiránduláson vesznek részt vezetőnőjük (Rachel Roberts) kíséretében. A kis csoport úti célja a titokzatos Függő szikla, melynek légkörét az ősi pogány szellemiség határozza meg. A kirándulás során négy lány valami megmagyarázhatatlan, de mégis kézzelfogható erő hatása alá kerül... Négyük közül három eltűnik. Egyikőjük visszatér ugyan, de semmire sem emlékszik. Vajon mi történt velük?

Jonathan, a képkeretező mester feleségével és gyermekével Hamburgban él, s fehérvérűségben szenved. Azt hiszi, hamarosan meg kell halnia. Ezért elvállalja, hogy nagyon sok pénzért végrehajt egy gyilkosságot, amelyre az amerikai Ripley és a francia Minot bérelik fel. Miután lelőtt egy amerikai gengsztert a párizsi metróban, megbízói egyre jobban belerángatják mesterkedéseikbe.

Aurora, az ódivatú nevelési elveket valló, magára maradt "nagyasszony" minden szeretetét és féltő gondját lányára fordítja. A modern felfogású Emmáról azonban lepereg a jó nevelés, kibújik a rátelepedő anyai gondoskodás alól, és megy a saját feje után. Aurora végül - szívderítő és szomorító epizódok során keresztül - lassan átalakul, s arra is képesnek bizonyul, hogy a szomszédba költözött és felettébb faragatlan, olykor már vulgáris volt űrhajóst tüntesse ki vonzalmával. Amikor az immár háromgyerekes Emma súlyosan megbetegszik, akkor sikerül - a férj és a gyerekek részvételével - először nyílt szívvel megbeszélni problémáikat.

Francis hajón menekült Afrikából Európába, az utazást társai közül csak ő élte túl. Megfogadja, hogy jó és becsületes életet teremt magának, azonban papírok nélkül nincs sok lehetősége Berlinben boldogulni. Megismerkedik Reinholddal, aki lehetőséget lát a céltudatos férfiben, és maga mellé veszi, hogy a kétes ügyleteiben segédkezzen.

A fiatal arisztokrata lány, Lucy Honeychurch, az első külföldi útját tervezi. Firenze mellett dönt, gardedámja idősebb unokatestvére Charlotte lesz. Egy exkluzív hotelben szállnak meg, ahol egy félreértés folytán megismerkednek a karizmatikus, George-dzsal, egy nyugdíjas újságíró fiával. A két fiatal első látásra egymásba szeret, ám Charlotte felismerve a kibontakozó érzelmeket gyorsan visszaviszi a lányt Angliába. Hazatérve Lucy szembesül sorsával: hozzá kell mennie a gazdag Cecil Vyse-hoz. Hamarosan azonban kiderül, hogy új szomszédjuk nem más, mint George apja, akit a fia gyakran meglátogat.

A Mekong folyón Saigon felé tartó kompon egy kínai férfi figyelmét megragadja egy fiatal lány, különös megjelenésével: agyonmosott selyemruhában és férfikalapjában - a korlátnak támaszkodik, s álmodózóan tekint a távolba. A férfi 32 éves, a lány 15. Megismerkednek. Szenvedélyes, eksztatikus szerelem lobban közöttük. Amikor a gazdag férfinak családi nyomásra meg kell nősülnie, a lány hazautazik Franciaországba. Híres íróként megírja első, igazi szerelmének a történetét, s ily módon vallja meg a férfinak, hogy mennyire szerette - s szereti még most is.

Grady Tripp (Michael Douglas) alkotói válságban lévő író. Éppen harmadik felesége hagyja el, ráadásul megtudja, hogy aktuális szeretője terhes. Egykötetes reménység marad, ha nem fejezi be második könyvét. Kiadója hét éve várja új kéziratát. Irodalmat tanít az egyetemen, szeretője az intézmény kulcsembere, annak férje pedig Grady közvetlen főnöke. A tornyosuló gondok mellé hétvégére várja munkáját könyörögve sürgető menedzserét. Az író egyetlen rajongója és támasza James (Tobey Maguire), a tehetséges egyetemista írópalánta. James is rátesz egy lapáttal a hétvégi kilátásokra: lepuffantja Grady főnökének kutyáját.

Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.

James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Dél-Kaliforniában játszódik. A főhős, Frank Chambers egy út menti fogadóban kap munkát, ahol szemet vet a görög tulajdonos Papadakis feleségére, Corára, aki szintén az első pillantásra szenvedélyesen beleszeret a férfibe. Ettől kezdve egyetlen vágy hajtja őket: egymásért élni - akár gyilkosság árán is.

Örkény István kisregényének tévéfilmváltozata. A gyemekkora óta zárdában élő Glória nővér, azaz világi nevén Tarr Ilona sorsát követhetjük nyomon abban az 1948-at követő történelmi helyzetben, amikor feloszlatták hazánkban az apácarendeket. Az Örkény István művéből készült tévéjáték ennek a különleges sorsnak a valóságát mutatja be, lírai szépséggel. Glória 26 évesen kikerül a zárda zárt és - lelki és mindennapi értelemben vett - biztonságot nyújtó világából egy átrendeződő, változó értékrendű valóságba. Konfliktusok során - egyéniségét és tisztességét mindvégig megtartva - találja meg végül helyét a mindennapi emberek között.