1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.
Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.
A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.
Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak. Hitler a katonai vezetőséggel és néhány hívével elsáncolja magát a vezetőségi bunkerben. A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.Miközben az utcákon kétségbeesés tombol, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen - Albert Speer építészhez hasonlóan "a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny". Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson...
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...
A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül össze a hírhedt német 17-es fogolytáborban, a Stalag 17-ben. Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek, hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük. William Holden Oscar-díjat kapott a cinikus, éles nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.
A megtörtént eseményeken alapuló film 1944-ben játszódik Franciaországban. A szövetségesek partraszállása után a németek Párizs evakuálására készülnek. A művészetrajongó Von Waldheim ezredes Németországba akarja szállítani a francia impresszionisták remekműveit is. A Jeu de Pomme múzeum kurátora kétségbeesésében a francia antifasiszta ellenállók segítségét kéri a felbecsülhetetlen értékű műkincsek megmentéséhez. Könyörög, hogy a szövetségesek megérkezéséig próbálják késleltetni a rakomány útnak indítását. De a "franciák büszkeségeit" szállító vonat, ha némi késedelemmel is, elindul Németország felé.
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...
1945 Hollandia részben már felszabadult, de 20 mérföldre Amsterdamtól, Haarlem még a német megszállók kezén van. Az ellenállók leszámolnak egy kegyetlen náci rendőrrel. Bosszúból a németek felgyújtanak egy családi házat, lemészárolnak 19 embert és a családból csak a 12 éves Anton marad életben. A film az ő életét meséli el, melyet végigkísért az a tragikus éjszaka.
1943 Három esztendeje, hogy a németek megtörték a franciák ellenállását. Nem így Afrikában, ahol fölállítják az első francia hadsereget. Százharmincezer arab és más afrikai származású katona szolgál a trikolór alatt. Miközben ők az életüket tették föl a németek elleni harcra, sok francia "indigenes"-nek, bennszülötteknek csúfolja őket. Feltárul néhány katona sorsa: a nemes Abdelkader keményen küzd az ügyért, Yassirt inkább a pénz motiválja, Said a szegénység elől menekül, míg Messaoud romantikus álmodozó. Miközben feletteseik szinte semmibe veszik őket, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek Franciaországnak.
1945, Berlin. J. Geismer újságíró Németországba érkezik, hogy az aktuális helyzetről tudósítson, ám hamarosan nem várt, titokzatos ügybe keveredik. Régi szerelmének, Lenának kell segítenie, akinek a férjét Jake számára ismeretlen okból az amerikai és az orosz hadsereg is üldözi. A megoldás lehet, hogy Jake sofőrje, Tully kezében van, aki kapcsolatai révén talán segítséget nyújthat Lenának.