David és Diego önmagukat keresik, s a helyet, a teret, ahol ezt megvalósíthatják. David a havannai egyetem politológus hallgatója, tele kommunista eszmékkel, doktriner ideákkal. Diego kifinomult ízlésű művész. A film két korábbi tabut érint egyszerre, a homoszexualitásét és a diktatúráét. Vígjátéki fordulatokkal, ízléssel és emberséggel kezelve meséli el két fiú barátságának történetét, melyben a szeretet politikai és szexuális kultúrájuk különbözősége ellenére is legyőzi az intolerancia akadályait.
Elisabeth megelégeli férje faragatlanságát és összecsomagol, fogja a gyerekeit és a fivéréhez, Göranhoz költözik. 1975-öt írunk. Elisabeth átlagos, kertvárosi háziasszony, Göran pedig egy kicsit más: kommunában él. Elisabeth ide érkezik meg a gyerekeivel - egy kaotikus házba, tele hosszú hajú hippikkel, akik a politikáról vitatkoznak, a szabad szerelem hívei, zöldséget termesztenek és rengeteg vörösbort isznak. E két külön világ találkozása olyan kalamajkába torkollik, amely mindannyiuk életét megváltoztatja.
A negyvenes éveiben járó Andreas egy különös városba érkezik és nincsenek emlékei arról, hogy hogyan és miért került oda. Kap egy lakást és munkahelyről is gondoskodnak számára. Nemsokára barátnője is lesz, akivel hamar összeköltöznek. A felszínen minden tökéletes, de Andreast mégis nyomasztja valami. A hideg üvegépületek, a szürke színek, az ízetlen ételek, a túlzottan udvarias kapcsolatok - mind természetellenesnek hatnak. Megpróbál elmenekülni a városból, de hamar rájön, hogy képtelenség megszabadulni onnan. Egy nap megismerkedik egy férfival, aki egy titkos rést rejteget pincéje falán. Andreas előtt megcsillan a remény a szabadulásra.
Egy évvel a Nehéz nap éjszakája után Richard Lester újfent kamera elé zavarta a gombafejűeket. Most az egzotikum és a kaland jegyében fogant a történet. Ringo egy rajongójától csodaszép gyűrűt kap, ám kiderül, hogy az ajándék egy indiai szekta áldozati kegytárgya. A dobos hiába próbál megszabadulni a gyűrűtől, így állandó életveszélynek van kitéve. Időközben egy hatalomittas tudós is csatlakozik a hajszához. Lester gegmenjei nem fukarkodtak a blődlikkel, a nonszensz helyzetek már a Monty Python-fiúkat előlegezik - a harsány színdramaturgia azonban még a hatvanas évek pop artjának gyümölcse.
Rendhagyó családi portré az álmok városából, Beverly Hills-ből. Egészen pontosan annak pereméről, ahol az Abramovitz család él 1976-ban. Az elvált Murray egyedül neveli három gyermekét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megfelelő körülményeket biztosítson számukra. Igaz, egyszobás lakásban élnek, de a legjobb iskolába járatja őket. Helyzetüket nehezíti, hogy némi plusszpénz fejében beköltözik hozzájuk Murray gazdag bátyjának szabados életvitelű lánya. Rita a lassanként nővé érő nagylány, Vivian példaképe lesz.
Huszonöt évvel ezelőtt négy srácot örökre összekovácsolt egy közös hőstettük. Azóta minden évben egyszer együtt töltenek egy napot egy isten háta mögötti vadászkunyhóban. Ebben az évben azonban még valaki közéjük keveredik. Befogadnak egy öntudatlanul bolyongó, zavarosan motyogó férfit, aki valamilyen különös, fényes jelenségről dadog: de a jótett helyébe csak rosszat várhatnak. Az idegent a káosz kíséri. A négy férfi egy idegen világból érkező lénnyel kénytelen megküzdeni az erdőért, az életéért és a jövőért - a túlélés kulcsa pedig közös múltjukban rejtőzik. Ott, ahol az Álomcsapda várja őket...
Nincs az a lány, akit le ne venne a lábáról Jackie Moon (Will Ferrell) a nagy slágerével. A sikert kihasználva Jackie vesz magának egy kosárlabdacsapatot, ahol magát nevezi ki a sztárjátékosnak. Más kérdés, hogy ez nem is olyan képtelenség, a csapat ugyanis az utolsó helyen áll a fél-profi ligában. Amikor az NBA bejelenti, hogy négy csapattal bővíti a létszámot, Jackie minden követ megmozgat, hogy a töketlen csapatát bejuttassa a világ legrangosabb bajnokságába. Leigazolja Ed Monixot (Woody Harrelson), a kiöregedett játékost.
Fritz munkanélküli, megunt feleségével és haszontalan gyerekével él. A valóság problémái elől kábítószeres lázálmaiba menekül, feltűnik a gazdasági válság sújtotta 1930-as években éppen úgy, mint Hitler pszichiátereként. Szexuális, politikai és szociális extrémitások egy mára kultikussá lett rajzfilmben.
A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.