Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.

1989 ősze: az NDK összeomlása visszafordíthatatlan. A fal lebontása előtt röviddel Kernerné egy kelet-berlini utcán szívinfarktust kap, és kómába esik, ezáltal a kapitalizmus diadalmenetét átalussza. Mire 1990 nyarán magához tér, Kelet-Berlinre rá sem lehet ismerni. Fia, Alex attól fél, hogy mamája túlságosan felizgatja magát a változások láttán, és egy újabb rohamot már nem élne túl. Úgy dönt, hogy az ágyhoz kötött asszonynak a hálószobában visszaállítja az egykori NDK-t. De mit tehet Alex, ha a feladat Kernerné meglepően gyors gyógyulása miatt egyre nehezebb? Ha a keletnémet termékek mindinkább eltűnnek a boltokból? Ha a mama híradót akar nézni? Ha a szemben lévő ház falán Coca Cola plakát jelenik meg? És ha mama sétálni indulna?

Otilia és Gabita szobatársak egy kollégiumban. Munkatársak az egyetemen. Egy romániai kisvárosban járunk, a kommunizmus utolsó éveiben. Otilia kivesz egy szobát egy olcsó szállodában. Délután egy bizonyos Bebe úrral van találkozójuk. Gabita terhes, az abortuszt tiltja a törvény, és még egyikük sem volt soha ilyen helyzetben.

A címszereplő "bolond idegen" egy párizsi fiatalember, Stephane, aki kedvenc cigánydalának énekesnője után nyomozva egy romániai cigány faluban köt ki. A részeges öreg Izidor befogadja a házába és segít neki legyőzni a többiek gyanakvását. Kölcsönös vonzalom alakul ki Stephane és Sabina, egy csinos elvált fiatalasszony között, de kijön a börtönből Izidor fia, Adriani, aki kapcsolatban áll a helybéli maffiával.

A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.

Nanking, a volt kínai főváros elestekor japán katonák civilek és hadifogjok százezreit mészárolták le a lehető legbrutálisabb módon, hat héten át az erőszak orgiáját ülve, miközben csak néhány jószándékú nyugati próbált közbeavatkozni - kevés sikerrel. Egyszerre nagyszabású, hihetetlenül izgalmas és torokszorító, ráadásul igaz történet, meglepően elfogulatlan szemmel!

Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.

Évek óta dörögnek a fegyverek Irakban. Az amerikai csapaterõsítések ellenére egyre több az áldozat. Az elesettek között van a tizenkilenc éves Chance Phelps õrvezetõ is. Mike Strobl alezredes nap mint nap szembesül a veszteség számaival. Harci tapasztalat híján a legnehezebb feladatra jelentkezik: õ kíséri haza az elesettek maradványait a családhoz. Személyes ügynek tekinti, hogy a Wyoming állambeli Dubois városkába vigye Phelps maradványait. Az út hosszú és változatos, halottaskocsival, repülõvel, autóval mennek. Az utazás önvizsgálatra készteti.

Egy feltörekvő riporter (Jesse Eisenberg), egy tapasztalt operatőr (Terrence Howard) és egy hitelét vesztett újságíró (Richard Gere) sötét és veszélyes küldetésbe kezd, amikor fel akarják kutatni Bosznia első számú körözött háborús bűnösét, a "Rókát". Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, amikor egy ENSZ-megfigyelő összetéveszti őket a CIA fejvadász különítményével. Az életük riportja lesz - de vajon túlélik-e?

Aymé balesetben elveszíti a feleségét. Hamarosan házasságközvetítõhöz fordul segítségért, hogy találjanak neki mielõbb új feleséget. Az ügynökség román asszonyt ajánl neki. Elena, a nálánál fiatalabb, egyedülálló anya alig várja, hogy kitörjön a nyomorból, és mindent elvállal, hogy Aymé magával vigye Franciaországba. A bajok akkor kezdõdnek, amikor Aymé beadja a szomszédoknak és a barátainak, hogy a lány egy távoli rokona, és nem beszél franciául. Elene csalódik, amikor rájön, hogy házasságról szó sincs, a férfi csak azt akarja, hogy dolgozzon a farmján.

Dominic idős professzor, aki egy villámcsapás következtében megfiatalodik. A villámcsapásnak más következménye is van, a férfi eltökélt szándékkal azt a küldetést találja magának, hogy megértse a nyelvek és a tudat eredetét. Emellett menekülnie is kell, mert csodálatos átalakulása felkelti a nácik érdeklődését is. (port.hu)

"A veteránok teljes orvosi ellátásra jogosultak. Ha a diagnosztizált állapot kimutathatóan nem katonai szolgálat során szerzett sérülés következménye, a páciens kezelése nem indokolt" - így szól az amerikai jogrend egyik 22-es csapdája, a 99-es paragrafus. Mivel a veteránkórházban reménytelen a helyzet: túl sok a beteg, és nincs elég kórházi ágy, az orvosok elhatározzák, hogy a legjobbat fogják nyújtani a betegeknek, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy ellen kell szegülniük a kórházi menedzsment bürokrata akaratának. Két orvos minden eszközt megragad, hogy befűtsenek a korrupt vezetésnek. Ha kell, megszegik a törvényt, az orvosokat és az ápolókat sztrájkra, a betegeket kezelőik ellen buzdítják. A kórház bürokratái persze nem nézik mindezt jó szemmel...

A kilencvenes évek elején a brit hatóságok úgy döntöttek, hogy a rövid időre elítélt rabokat humanitárius feladatokkal készítik fel a szabad életre. Hűsünket, az angol Brute-ot egy román árvaházba küldik, hogy ott tegye hasznossá magát. A kezdetben cinikus fenegyerekként mutatkozó elítélt csakhamar döbbenetes bűntényt leplez le...