A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Féltékenység, birtoklásvágy, függőség, kilátástalanság, szenvedés. Viharos érzések váltakozása. Nők egymás közt. Ezért a filmjéért (is) Fassbindert sokan nőgyűlölőnek tartották, amit ő következetesen visszautasított: "A nők érdekesebbek, mint a férfiak, mert egyrészt elnyomottak, másrészt nem igazán azok, mivel ezt az elnyomást a terror eszközeként használják fel. Filmjeim az asszonyok mellett, és nem ellenük szólnak."

John Sullivan egy rádió segítségével kapcsolatot létesít tűzoltó apjával, aki harminc éve egy tűzesetben vesztette életét. John a kivételes lehetőséggel élve segít apjának megtalálni a tűzből kivezető utat, és ezzel megmenti az életét. Ám a múlt megváltoztatásával egy teljesen új jövőt hoztak létre, melynek része az is, hogy John édesanyja egy soha meg nem oldott sorozatgyilkosság áldozatává válik.

Ginger és Brigitte hétköznapi testvérpár, a serdülő lányok minden örömével és bajával. Szeretnék ha életüket felkavarná valami, ha kizökkenthetnének a tanulás és az iskola unalmas igájából. Életünk azonban a reméltnél nagyobb fordulatot vesz amikor Ginger-t megtámadja egy vérfarkas és ő maga is kezd átalakulni. Brigitte mindent megtesz, hogy segítsen testvérén és egy ellenszert próbál találni mielőtt nővére teljesen átalakul.

Scott Hastings, a táncbajnok élete legsorsdöntõbb lépésére szánja el magát, mikor szülei legnagyobb elképedésére és ellenzése ellenére a táncos-tanuló Frant választja meg új partnerének. Az, hogy választása a "csúnya kiskacsára" esett, a táncosok csillogó világában nem csupán furcsának, de egyenesen árulásnak számít. A páros hamarosan megtapasztalja, hogy a csoda akkor történik meg, amikor a legkevésbé számít rá az ember.

Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.

A film története szerint egy pár kempingezése szörnyű megpróbáltatássá válik, amikor egy horrorisztikus bűntény helyszínére tévednek .

Erin Grant (Demi Moore), a volt FBI-ügynöknő sztriptíztáncos egy éjszakai lokálban. Azért van szüksége erre a munkára, mert vissza akarja szerezni hétéves kislányát, akit azzal az indokkal vett el tőle a bíróság, hogy az asszony nem tudja eltartani. Egy este az ismert politikus, David Dilbeck (Burt Reynolds) is a nézők között van. Amikor Jerry, Erin egyik hódolója kitalálja, hogyan zsarolhatnák meg Dilbecket, még senki sem sejti, hova vezet egy látszólag egyszerű zsarolás. A zsarolót hamarosan megölik, és Al Garcia (Armand Assante) nyomozó feladata, hogy kiderítse, mi folyik a színfalak mögött. Megjelenik a történetben Shad (Ving Rhames), a bár kidobóembere is, aki saját zsarolási terveit szövögeti, továbbá Erin pszichopata exférje, aki kisstílű tolvajként tengeti életét.

New York egyik bordélyházában különös dolgok történnek, egyre több férfi kuncsaft veszíti el a hímtagját. Egy helyi rendőr nyomozni kezd, és döbbenetes felfedezést tesz: gyilkos óvszerek garázdálkodnak.

Jenna idegileg instabil fiatal nő, aki egy gyönyörű kislánynak, Cody-nak ad életet. A kisbabáról azonban hamar kiderül, hogy beteg - autista. Jenna képtelen egyedül gondját viselni a kicsinek, ezért nővérét, a pszichiátriai ápolóként dolgozó Maggie-t kéri meg, segítsen neki. Maggie magához veszi a kislányt és sajátjaként neveli fel. Cody hat éves, amikor igazi édesanyja újra megjelenik - ezúttal azonban nem látogatóba jött és nem egyedül. Jenna új férjével érkezett, hogy magával vigye a kislányt. Maggie attól tart, rossz helyre került Cody, ezért a rendőrséghez fordul segítségért. Megdöbbenéssel hallja az egyik nyomozótól, hogy az elmúlt időszakban szokatlanul megszaporodtak a gyermekrablások, és ami még ennél is megmagyarázhatatlanabb: mindegyik elrabolt kisgyerek ugyanazon a napon született, mint a kis Cody...

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.