A szerelmek városa Párizs, a ma már nem létező, egykori Párizs, amely ezernyi "színnel" és hanggal elevenedik meg ebben a klasszikus francia remekműben. A történet a külvárosi némajáték-színház világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyban véli felfedezni a nagy szerelmet. A sokszálú cselekmény minden rétege e különös szerelem lélektanát járja körül és nagyszerű harmóniában olvad össze. A film 1990-ben elnyerte a minden idők legjobb francia filmalkotásának megtisztelő címét.
Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.
A halálos beteg Wah az évszázad rablására készül, és úgy néz ki, hogy egy új technológia segítségével véghezviheti tervét. Sangnak, a rendőrségi közvetítőnek nem értelmetlen ugyan az élete, mégis úgy érzi, hogy az idő túl lassan telik. Wah egy pénzügyi cég gyémántjait akarja lenyúlni, bár eredetileg a szomszédos szállítási vállalatot célozta meg. Ellopja az ékszert, elmenekül Sang és a rendőrség elől, és túszul ejti Tinget. Nem mindennapi találkozásuk dacára kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. Másnap, amikor Sang nyomozni kezd az ügyben, valami gyanúsat talál a szállítási vállalatnál. Végül Sang rájön, hogy Wah arra használta őt, hogy elterelje magáról a figyelmet, amíg végez. Sang ennek ellenére megérti Wah-t.
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
Az alkotás különleges csemege. A maga idejében nagy botrányt kavart film. Négy rendkívül érdekes epizódot tartalmaz négy rendezőtől. (Rossellini: Szeplőtlenség, Godard: Az új világ, Pasolini: A túró, Gregoretti: A kapirgáló csirke). Pasolinit ezért az alkotásáért az olasz bíróság négyhónapi börtönbüntetésre ítélte, és a bemutatókor az epizódot kivágatta a filmből. Főszereplője egy Jézusról szóló nagyszabású történelmi filmben az egyik latrot alakító szegény statiszta, aki hosszú éhezés után végre jóllakik, és meghal a kereszten. (port.hu)
Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.
Nincs édesebb a bosszúnál, nincs boldogítóbb mások bajánál - Sebastian és mostohatestvére, Katherine e régi igazság jegyében él. Gazdagok, szépek, és túlcsordul bennük az erotika: New York naiv fiataljai mind a lábuk előtt hevernek, ők pedig ördögi csínyeikkel alaposan felforgatják, aztán pokollá teszik mindük életét. A nagy dobás azonban még várat magára - míg fel nem tűnik a színen új iskolaigazgatójuk lánya, aki elhatározta: mindaddig megőrzi szüzességét, míg férjhez nem megy. Katherine fogadást ajánl: ha Sebastiannek sikerül elcsábítania a jégkirálynőt, az ő teste a ráadás. Ellenkező esetben viszont bátyja vadonatúj Jaguárja a tét.
"A filmtörténet első szerelmes éjszakája" - lelkesedett Truffaut ezért a velencei fesztiválon díjat nyert és óriási botrányt kavart filmért, amely egy 18. századi libertinus történetet helyez át a mai francia pénzburzsoázia világába. A feleség, akinek párizsi szeretőjét vidéki hétvégére hívta meg a férj, egy szegény fiatalember kocsiján érkezik, ugyanis sajátja útközben lerobbant. A szatirikusnak induló film romantikus álomvilággá alakul át, amikor a feleséget és a fiút hatalmába keríti a szerelem. Moreau játéka követi a hangvételváltást, de átváltozása unatkozó, modoros úrinőből egyszerű s természetes szerelmes asszonnyá, bármily váratlan, lényéből fakad.
A történet egy Sam (Andrew Garfield) nevű férfiról szól, aki megszállottja bizonyos dolgoknak. Megszállottja egy milliárdos mogul meggyilkolásának, a Los Angeles-i kutya gyilkosságoknak és megszállottjává vált Sarah-nak (Riley Keough), az új szomszédjának, aki egy nap eltűnik. Sam barátja segítségével (Topher Grace) nyomozásba kezd az eltűnt lány ügyében.
A Newton fiúk, Willis (Matthew McConaughey), Jess (Ethan Hawke), Joe (Skeet Ulrich) és Doc (Vincent D'Onofrio) Amerika legendás alakjai. Legalább nyolcvan bankot raboltak ki Texastól Kanadáig, és ők tartják a legnagyobb vonatrablás rekordját a hárommillió dolláros chicagói balhéval. Történetükben a legérdekesebb, hogy mindezt börtön nélkül megúszták, és pályatársaikkal ellentétben hosszú életkort értek meg. Titkuk abban rejlett, hogy minden körülmények között betartották a legfontosabb szabályokat: nem öltek meg senkit és kerülték a feltűnést. (port.hu)
Martha Beck és Ray Fernandez az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak - a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.
A Coca-Cola cég egyik munkatársát Ausztráliába küldik, hogy az ottani leányvállalatnál rendet csináljon. A kiküldött - élve rendkívüli hatalmával - alaposan felforgatja a vállalat életét. Emiatt valóságos "Cola-háború" tör ki Ausztráliában...