A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.

Ray és Ken profi bérgyilkosok. A legutóbbi munkájuk kapcsán azonban támadt egy kis zűr. A góré emiatt jobbnak látja kényszervakációra küldeni őket. Londonból így a belgiumi Bruges-be utaznak, amíg tisztázódik a helyzet. Megpróbálnak turistaként viselkedni a flamand városkában. Ken élvezi a nyugalmat, Rayt azonban kísértik a véres események. Miközben a főnök hívását várják, fura figurák egész sorával ismerkednek meg. Köztük van az Európában forgató amerikai törpe színész, néhány holland prostituált, valamint a titokzatos Chloë, aki nagy hatást gyakorol Rayre.

Drakulát, a véreskezű vajdát évszázadokkal ezelőtt eltemették, teste mégsem omlott porrá. Hírlik, hogy sírjából éjjelente borzongató kalandra indul és harapása után mind többen csatlakoznak a temetők mélyén bolyongó vámpírok seregéhez. A félelmetes teremtményt emésztő vágyakozás gyötri elhunyt hitvese után. Egy napon a kastélyba vetődő idegen medáljában meglátja egy lány arcképét, aki kísértetiesen hasonlít egykori asszonyára és útra kel, hogy megkeresse a gyönyörű lányt. London lakói azonban nem készültek fel a pokoli teremtmény érkezésére.

A gazdasági válság következtében munka nélkül maradt Nada Los Angelesbe megy munkát keresni. Állás helyett azonban egy világméretű összeesküvés nyomaira bukkan. Kezébe kerül egy különleges napszemüveg, amelyen keresztül egészen más színben látja a világot. Az óriásplakátok, a magazinok címlapjai, a tévéreklámok a napszemüvegen keresztül nézve feltárják titkukat: mindenhonnan a tudatalattinak szóló, szabad szemmel láthatatlan üzenetek bombázzák az embereket arra ösztönözve őket, hogy vásároljanak, fogyasszanak, birtokoljanak. Hamarosan kiderül, a tömegek eltompítása nem kereskedelmi fogás, hanem földönkívüliek manipulációja. Az idegenek ezzel a módszerrel szeretnék elterelni az emberiség figyelmét arról, hogy megkezdték Földünk invázióját.

A szerelmi történet a hatvanas évek Amerikájában játszódik, mikor a világon Beatles-láz hódít, az USA-ban pedig fiatal aktivisták küzdenek a Vietnami háború ellen. A történet főszereplője Jude, az angol dokkmunkás az USA-ba utazik, hogy rátaláljon apjára. Miután megérkezik, beleszeret egy amerikai lányba, akivel beáll a békepárti aktivisták közé, mikor Max-et, a lány bátyját elküldik a Vietnami háborúba.

Quinn 12 éves, amikor a londoni metró egyik alagútjában szemtanúja a Sárkány ébredésének. Sikerül kimenekülnie a mélyből, ám édesanyja nem éli túl a találkozást. Húsz évvel később a Föld elhagyott, felégett, romos pusztaság. A sárkányok elszaporodtak és erősebbek az embernél. Maroknyi túlélő maradt csupán, de már ők sem harcolnak. Barlangok mélyén, elhagyott erdőkben bujkálnak. Quinn lett ennek a kis közösségnek a vezére: egy elhagyott várkastélyban igyekeznek ellenállni a meg-megújuló támadásoknak, és a legfőbb céljuk, hogy megmentsék a gyerekeik életét. Ám a néptelen felföld felől különös vendégeik érkeznek. Sárkányölők. Van Zan és emberei felveszik a harcot. Quinn a túlélésre játszik, szeretné elkergetni őket, de nemsokára belátja, neki is harcolnia kell.

A film egy 1942-ben készült klasszikus remake-je ezúttal Nastassja Kinskivel a főszerepben. A párducemberek legendája a régi időkbe vezet vissza. Ekkor a férfiak feláldozták asszonyaikat a leopárdoknak, akik velük háltak... A gyönyörű Irena találkozik fivérével Paullal, akit négyéves kora óta nem látott. Irena felfedezi testvére szörnyű titkát, Paulnak fekete párducként embereket kell ölnie ahhoz, hogy ismét ember lehessen. Paul azt állítja csak egymást szerethetik és Irena is az ő fajtájából való. Irena szexuális ébredése nyomán felfedezi magában a titkot, ő is több mint szerető, de kevesebb mint ember. Azonban hajlandó lenne mindent feláldozni szerelméért, Oliverért. Megkezdődik a küzdelem.

Az ifjabbik Stifler végre kijárja a középiskolát, s a következő cél az egyetem. Hamar rájönnek persze a gólyák, hogy minden egyetemista életében csak pár dolog a fontos, azaz a szex, a pia, és a buli. Létrehoztak már egy szervezetet is, ahol a fiatalok kiélhetik magukat, és ennek a központja az előző részből már jól ismert Béta-ház, vagyis minden, ami egy egyetemistának kell. A kockafejűek azonban szintén egy közösséget alkotnak. Nekik pedig az a fő céljuk, hogy leigázzák a Bétákat. Miközben az ifjabbik Stifler-ék beavatása folyik, megkezdődik hát a harc az egyetemistákért a két fél között. A fő megmérettetésre pedig az úgynevezett Görög Olimpián kerül sor, ahol a jól ismert Stifler apuka vezetésével veszi kezdetét a versengés. A nyertesek fődíja persze az ellenfél bázisa...

A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.

Carol (Kate Beckinsale), a gyönyörű festőnő szerelmes a sármos, lehengerlő mosolyú Stevenbe (Matthew McConaughey), aki titkolja a családját. Épp amikor megtudják, hogy gyermeket várnak, felbukkan Rolfe (Gary Oldman), Steven ikertestvére. A találkozás megdöbbenti Carolt, Rolfe ugyanis törpe, akárcsak a család többi tagja. Carol úgy dönt, nem hátrál meg a nehézségek elől, Steven azonban képtelen felvállalni a családját és születendő gyermekét. Kapcsolatuk csak is Rolfe segítségén múlik.