A szadista Pradelle főhadnagy a háború utolsó óráiban levezényel egy teljesen értelmetlen rohamot a kitüntetés reményében. A két szerencsétlen közkatona, Édouard és Albert csaknem az életükkel fizetnek ezért. Édouard az utolsó csatában elvesztette a fél arcát, ezért arra kéri Albertet, hogy ne küldje vissza a családjához, inkább nyilváníttassa halottnak. Albert bajtársiasságból gondoskodni kezd fiatal társáról, aki a rajztehetségét kihasználva olyan maszkokat készít, amelyek nemcsak elfedik a sérülését, de igazi érzelmeket is képesek kifejezni. A két barát bosszút esküszik a haza ellen, amely csak a halottakat ünnepli, a megnyomorítottakkal nem törődik: extravagáns emlékművek ígéretével csalnak ki pénzt a háborún meggazdagodottaktól és az államtól, hogy aztán a megbízási díjjal lelépjenek. A tét számukra egymillió frank, azonban ha lebuknak, az életükkel fizetnek érte. Erre pedig minden esélyük megvan, ugyanis éppen a legkritikusabb pillanatban tűnik fel újra a pszichopata főhadnagy.
Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.
Párizs egy láthatatlan terror áldozata, amellyel szemben a rendőrség semmit sem tehet: egy baljós szervezet, amely káoszt és halált vet. A rettenthetetlen újságíró, Philippe Guérande és társa hosszú keresztes hadjáratra indul, hogy véget vessenek a Nagy Vámpír és veszélyes cinkosa, Irma Vep bűneinek.
A fiatal lány, Émilie egy nagy presztízsű egyetemen végzett, mégis egy call centerben kénytelen dolgozni. Párizs tömbházakkal teli negyedében lakótársat keres, így kerül az életébe az elbűvölő tanár, Camille. Bár kettejük között viszony alakul ki, a férfi mégis egy másik lányhoz, Norahoz vonzódik. Norát a diáktársai összekeverik Amberrel, a híres szexchat-munkással. Nora szeretne megszabadulni a róla kialakult képtől, ezért felkeresi a hasonmását. Három nő és egy férfi története bontakozik ki ebben a romantikus filmben, akik barátok, néha szerelmesek, gyakran mindkettő.
A színésznő Anne fotóriporter barátja épp Koszovóban dolgozik. Közben a férfi öccse, Jean, aki torkig van a vidéki élettel beköltözik Anne párizsi lakásába. Jean egy nap megvetően odadob egy összegyűrt papírfecnit az utcán kolduló román bevándorlónak, Marianak. Ez a jelenet annyira felháborít egy véletlenül arra járó fekete bőrű tanárt, hogy leszidja Jeant, és megpróbálja rávenni, kérjen elnézést a nőtől. A két férfi végül összeverekszik, és a kiérkező rendőrök letartóztatják az afrikait, Mariat pedig visszatoloncolják Romániába. Hazaérkezése után Marianak el kell számolnia férjével, miért nem küldte haza az összekoldult pénzt. A film a szereplők sorsát követi felváltva, mozaikszerűen. Egy történet a véletlenről, mely emberek egész életét megváltoztathatja.
A második világháború elején Németország lerohanta Franciaországot, csúfos vereséget mérve a francia hadseregre. Párizsba is bevonultak a német csapatok. Miközben a legtöbb helybéli szinte bénultan szemléli az eseményeket, egy maroknyi lengyel, magyar, örmény és más nemzetiségű zsidó emigráns megalakítja a Manouchian-csoportot. A csoport névadója, az örmény költő vezetésével harcolnak a német megszállók ellen, az életüket teszik kockára a szabadságért. A németek kíméletlen hajszát indítanak utánuk, melybe a francia csendőrséget is bevonják.
Egy Párizsban élő Michael Jackson imitátor megismerkedik egy Marilyn Monroe imitátorral, s találkozásukat követően vele tart egy skót kommunába, ahol csupa imitátor él együtt, többek között "Monroe" férje, "Charlie Chaplin" és lánya, "Shirley Temple". Boldog bolondságban élnek együtt, amíg a külvilág bele nem avatkozik álmaikba.
Macon Leary útikönyveket ír - célja olyan utakra vezetni olvasóit, amelyek a lehető legkisebb megrázkódtatással járnak. Történetünk kezdetén éppen darabokra hullik az élete: a fia meghal, a felesége pedig éppen el akarja hagyni. És ekkor találkozik egy tőle homlokegyenest különböző nővel, Muriellel.
Jacques Laurent a hetvenes években híres pornórendező volt, és évekkel később nehéz pénzügyi helyzetbe jutva vissza kell térnie elhagyott foglalkozásához. Arról álmodik, hogy egyszer képes lesz a szerelem romantikáját a pornográfia eszközeivel bemutatnia. Szakmai válságát magánéleti válság tetézi: munkáját a felesége éppúgy nem tudja elfogadni, ahogy a társadalom sem. 17 éves fia, Joseph, aki barátaival a forradalom lehetőségeit latolgatja, három évi távollét után felveszi a kapcsolatot apjával. Mindketten életük fordulópontján állnak: Jacques azt keresi, hogyan tudná méltóságban lezárni a pályáját, míg Joseph életcélt akar találni.