Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
Remy, a patkány kölyökkora óta annak jegyében élt, hogy felnőve majd séfként dolgozhat az egyik párizsi étteremben. Hiszen a konyhai példaképe, Auguste Gusteau is megmondta, hogy "mindenki főzhet". A gyakorlat azonban mást mond. Remy a saját bőrén tapasztalja meg, milyen veszélyt jelent egy magafajtának, ha felfedezik a konyhában. Amikor úgy tűnik, hogy álma végképp szertefoszlik, onnan kap segítséget, ahonnan a legkevésbé sem várná: egy kétlábútól. Igaz barátra talál Linguiniban, az étterem szégyenlős, kirúgás szélén álló szemetes fiújában.
Egy tizenkét éves fiú a vidámpark kívánsággépétől azt kéri, hogy legyen végre felnőtt. A csoda megtörténik: másnap reggel egy harmincas férfi bőrében találja magát. Anyja idegennek nézi, elzavarja a háztól, s neki meg kell állnia a saját lábán. Rövidesen egy játékgyár főmérnöke lesz, gyermeki lelkének köszönhetően óriási üzleti sikereket ér el.
Momo, a kis csavargólány a nagyváros szélén él egy amfiteátrumban. Megvannak ott a maga barátai, tökéletesen elégedett idilli életével. Az Időtakarékpénztár urai azonban véget vetnek ennek az idillnek. Ezek ráveszik az embereket, hogy takarékoskodjanak idejükkel, tegyék be a megtakarítottat az Időtakarékpénztárba. Természetesen csak ők nyernek a dolgon, az emberek élete szürkévé és hideggé változik. Hora mester segítségével Momo véget vet az időtolvajok garázdálkodásának, és sikerül visszaadnia az embereknek azt, ami megilleti őket.
A szerelmi történet a hatvanas évek Amerikájában játszódik, mikor a világon Beatles-láz hódít, az USA-ban pedig fiatal aktivisták küzdenek a Vietnami háború ellen. A történet főszereplője Jude, az angol dokkmunkás az USA-ba utazik, hogy rátaláljon apjára. Miután megérkezik, beleszeret egy amerikai lányba, akivel beáll a békepárti aktivisták közé, mikor Max-et, a lány bátyját elküldik a Vietnami háborúba.
Camille, Andie, Sean, Moose, és az eddigi Step Up részek profi táncosai mind összegyűlnek, hogy bevegyék a Bűn Városát, a fényűző partyk, a csillogó show-műsorok, az éjszakai nyüzsgés fellegvárát. Ennyire közel még sosem jártak ahhoz, hogy valóra váltsák álmukat, és saját show-val lépjenek fel a vibráló Las Vegasban. Viszont az oda vezető út korántsem olyan egyszerű: szuperlátványos műsorral kell előállniuk, olyan extrém koreográfiákkal, amivel bebizonyíthatják, ők a legjobb táncosok a nevezett versenyzők között, és bizony bárkit leköröznek.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Meseország, ahol minden klappolt: Hamupipőke a bálban ropta, Piroska a kosárkáját markolta, Csipkerózsika meg készült a kiadós szunyára. Akár ide is biggyeszthetnénk, hogy "Itt a vége, fuss el véle!", igen ám, de Meseország nagy varázslója szabadságra megy, s két helyettesére, Munkra és Mambóra bízza a Jó és Rossz örök egyensúlyának betartását, a két ügyefogyott segéd pedig elkövet egy óriási bakit, aminek az lesz a vége, hogy Haumpipőke gonosz mostohája, Frieda átveszi az irányítást. Nem kisebb dolgot akar, mint meghódítani Meseországot, s átírni az összes sztori végét: győzzenek a rosszak! Hamupipőke (barátainak csak Pipő) ezt nem nézheti tétlenül, hisz hiába is várná, hogy a szép szőke herceg eljöjjön érte fehér lován, ha Friedának más tervei vannak. Felkerekedik hát és barátjával, Rickkel, valamint törpékből és tündérekből álló szokatlan kompániájával szembeszáll Friedával, hogy visszaállítsa az egyensúlyt a Rossz és Jó között.
Rick és Diane családi nyaralásra indulnak Ozarkba. Viszik a nagyit is, aki Dél-Missouri vidékén töltötte gyermekkorát. A gyerekek, Harrison és Molly nem lelkesednek túlságosan az utazásért, inkább a barátaikkal lógnának...