A Donnie Darko egyszerre képregény, egyszerre esettanulmány és az év legmerészebb vállalkozása az amerikai független filmkészítésben. Csodákkal teli, hangulatos darab, amely az X-akták mágikus realizmusával mesél a nyolcvanas évekbeli kertvárosi tizenévesek szorongásairól. Kelly már a nyitó jelenetben elkezd zsonglőrködni a normalitással: a szappanoperába illő Darko család nekiesik egy rendelt pizzának, rövidesen pedig kiderül, hogy középső gyerekük, Donnie leállt a gyógyszerével, és üzeneteket kap az űrből. Az éjszaka folyamán Donnie-val újra kapcsolatba lépnek, ez menti meg attól a repülőgépmotortól, amely bezuhan a mennyezeten át. A fiú egyre mélyebben sodródik a bűvöletbe: meg van róla győződve, hogy huszonnyolc nap múlva vége a világnak.

A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.

Tenoch, egy gazdag és korrupt politikus fia és Julio egy szegény egyedülálló anya gyermeke, elválaszthatatlan barátok. Egyetem előtti utolsó nyarukat minél tartalmasabban szeretnék tölteni: mérhetetlenül sok főleg szexuális kalandot remélnek. Elindulnak megkeresni Mexikó legszebb tengerpartját, útitársként Tenoch egy távoli rokona, a huszonéves, már férjezett Luisa is csatlakozik, az út során a furcsa hármas életre szóló tapasztalatokat szerez.

1976-ban még nem volt túlságosan bonyolult az élet a fiatalok számára. Szép idők voltak. A szex még biztonságos, a drogok nem veszélyesek, s a zene dübörgő. 17 évesen még nem foglalkoztatják az embert a mindennapi gondok. Pink, Mitch, és Jodie most fejezték be az iskolát. Jókedvűek, szeretnek élni és egy kis hülyeségért nem kell a szomszédba menniük.

Manni pénzbehajtóként dolgozik egy meglehetősen sötét ügyletekkel foglalkozó autókereskedőnél. Egy szerencsétlen alkalommal a gondjaira bízott pénznek nyoma vész. Amennyiben nem adja le főnökének a pénzt 20 percen belül - meghal... Végső kétségbeesésében felhívja barátnőjét, Lolát és a segítségét kéri. Lola természetesen igent mond, és ezzel megindul a rohanás a pénz és Manni élete után...

Egy fiatal lány anorexiában szenved. Egy nap egy szókimondó orvoshoz kerül, aki szembesíti azzal, hogy mit is jelent ez a megbetegedés. Arra ösztönzi őt, nézzen szembe a betegségével. Azt javasolja, menjen el egy intézetbe, ahol több táplálkozási rendellenességgel küzdő beteget gondoznak.

Miyagi, a harcművészetek idős mentora a karate legöregebb, legjobb és leghíresebb oktatója. Egyetlen szívfájdalma, hogy eddig nem talált olyan utódot, akinek átadhatná tudását. Amikor összebarátkozik a szerény és félénk Daniellel, rájön: a fiú alkalmas nemcsak a karate fogásainak, hanem a harci művészetek egész filozófiájának elsajátítására, így méltó lehet arra, hogy az örökébe lépjen.

Új tanárnõ érkezik a jó hírű, patinás St. George kollégiumba. Sheba Hart művészettörténetet tanít, és a legtöbb kollégájától eltérõen kicsit másként gondolkodik a világról. Szerencsére a fiatal nõ gyorsan rokonlélekre talál az egyik idõsebb kolléganõ, Barbara Covett személyében. Ám nem csupán õ az egyetlen, akit elvarázsol az új tanárnõ személyisége, sajátos életszemlélete. Amikor Sheba tiltott szerelmi kapcsolatba keveredik, Barbara az egyetlen, aki a védelmére kel. Talán azért, mert õ sohasem merte megtenni, amire igazán vágyott.

Haley Graham, a lázadó egykori tornászlány mindig is gyűlölte a szabályokat. Amikor összetűzésbe kerül a törvénnyel, olyan büntetés vár rá, ami még a börtönnél is rosszabb: beíratják az ország legszigorúbb tornászakadémiájára, ahol a legendásan morózus Burt Vickerman készül épkézláb sportolót - és nem utolsósorban embert - faragni a kétségkívül tehetséges lányból. Haley először megpróbál ellenszegülni a reguláknak, ám idővel megtanulja, hogy barátok segítségével még szabályok betartása mellett is önmaga maradhat.

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

Egy katolikus iskola új diákja bekerül a tiniboszorkányok klikkjébe, akik hatalmukat mindenki ellen bevetik, aki keresztbe mer tenni nekik – legyenek azok tanárok, riválisok vagy szülők.

Bobby Coopernek valahol az isten háta mögött lerobban az autója. A közeli kisvárosban, ahová segítségért megy, csupa elvarázsolt figurával találkozik. Az egyik például megbízza, hogy ölje meg a feleségét.

New York, 1929. Bugsy Malone, a szimpatikus helyi vagány csavaros észjárásával mindig jól megélt abból, hogy a város két maffiafőnökét Kövér Samet és Dandy Dant egymás ellen kijátsza és végül ő nyúlja le a zsíros megbízatásokat. Ám számításába ezúttal hiba csúszik, ugyanis szerelmes lesz és innentől kezdve a józan ész odavész. Pechjére épp e kritikus időszak alatt tör ki a város történetének legnagyobb gengszterháborúja, melyben neki is ki kell vennie a részét. Vajon sikerül-e neki szívszerelmével Hollywoodba szöknie és túlélnie azt a tűzpárbajt, melyben egy egész mulató válik áldozatává a hatalmas tejszínhab-lövöldözésnek?

Habár ez a kisvárosi környezetbe helyezett sci-fi olyan jól ismert kérdéseket tesz fel, amiket már kívülről fújtunk, ezt olyan lelkesen és eredetien teszi, hogy az elcsépelt alienes téma ellenére is frissnek és üdének tűnik. Az ötvenes évek Új-Mexikójában játszódó film főhőse egy helyi rádió műsorvezetője és telefonos operátora, akik, miután különös hangokat hallanak az adásban, mindenképpen ki akarják deríteni, mi lehet a magyarázat – ami viszont az egész jövőt megváltoztathatja. Mindezt pedig az alkotók technikailag is bravúros megoldásokkal és szellemes párbeszédekkel tálalják.