Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
Josey Wales egyszerű farmerként élt családjával, távol a világ folyásától, saját tanyáján. Ám az amerikai polgárháború szele Josey-t sem kímélte: családját meggyilkolták, farmját felégették az épphogy átvonuló, válogatás nélkül pusztító csapatok. A békés farmer beállt a környék hírhedt banditái közé, hogy megkeresse azokat, akik tönkretették az életét.
A monumentális történelmi film a Prescott család nemzedékeinek sorsán keresztül regéli el a vadnyugat történetének főbb fordulópontjait. Zebulon Prescott és családja az 1830-as években indul nyugatnak a nemrég megnyitott Erie-csatornán egy jobb élet, dús termőföldek és határtalan lehetőségek reményében. A család idősebb leánygyermeke, Lilith egyáltalán nem vágyik a telepesek életének vadromantikájára, őt a finom ruhák és a fényűző lokálok vonzzák, így amint teheti, a zenés-táncos színpadon keresi boldogulását, ahol egy jóképű szerencsejátékosnak hamar megakad rajta a szeme. Lilith húga, Eve egy prémvadász felesége lesz, akivel farmot épít, és gazdálkodni kezdenek. Az ő egyik fiúk, Zeb viszi tovább a történet fonalát, aki az északi seregben harcol a polgárháborúban, majd a nagy nyugati vasútépítésnél igyekszik fenntartani a békét az indiánokkal, később pedig egy határvidéki városban a banditák elleni harcból is kiveszi a részét.
Emmett öccse, Jake után indul, hogy együtt még beköszönjenek húgukhoz, Katie-hez Silverado-ba, s onnan induljanak tovább Californiába. Ám közben az úton sok dolog történik. Belebotlik Padenbe, akit épp teljesen kifosztottak. Együtt szerzik vissza lovát, fegyverét, kalapját és együtt szabadítják ki Jaket is, akire gyilkosság, vagy inkább önvédelem miatt már a kötél vár. Megmentik a fekete Mal becsületét, s ezért ő is segít rajtuk, amikor Jaket megszöktetve az egész város a nyomukban van. Így négyen érkeznek meg Silverado-ba, ahol mindent McKendrick birtokol, uralja még a sheriffet, Cobb-ot is. Mal apját megölik, Emmett-et majdnem halálra verik, Jake-t elfogják és elrabolják Katie kisfiát, miután felgyújtják házukat. A négy barát ismét összefog hát, hogy leszámoljanak McKenrick-kel, embereivel és a seriffel.
John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrival feltárja előtte a vadon titkait. A messzi, egzotikus tájakon játszódó történet a legfontosabb érzelmekről szól: az őszinte szeretetről, szerelemről és barátságról, mindezt romantikával, vidámsággal és mesés kalandokkal ötvözve.
Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát... A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.
A második évezred hajnala előtt Bagdad városa a legfejlettebb civilizáció központja. Kultúrája védőfalai között az ifjú Ahmed Ibn Fahdlan élvezi előkelő helyzetével járó kiváltságait, amíg politikailag veszélyes kapcsolatba nem kerül egy gyönyörű fiatal nővel Mint távoli földre kiküldött képviselő Ibn szolgája és mentora Melhizédek társaságában karavánnal utazik, amikor a harcosok csapatával találkoznak. Ibn a banditákat színes, de durva csapatnak tartja, és nem hisz nekik, amikor arról a titkos ellenségről beszélnek, amely hazájukat pusztítja. Azt állítják, hogy az éjszaka homályából felbukkanó ellenség megcsonkítja az áldozatai holttestét és felfalja a halottakat. A szörnyű jelenség annyira megrémíti az embereket, hogy még nevét is csak ritkán ejtik ki hangosan. Bár Ibn nem hisz a hasonló mesékben, egy öreg jós figyelmezteti őket, hogy nem győzhetnek, ha nem lép be közéjük egy tizenharmadik harcos, aki nem északról való.
A film története 1832-ben kezdődik. A dél-franciaországi Provence-ban teljes az anarchia: dühöng a kolerajárvány, mindenütt temetetlen holttestek hevernek. Angelo, az ifjú olasz forradalmár a bécsi titkos rendőrség elől menekül Aix-en Provence-ban. Miután a helybeliek meggyanúsítják, hogy megmérgezte a kutakat, hősünk a házak tetején keres menedéket. Önfeláldozóan menti a még menthetőket egy idős orvostól tanult módszer segítségével. Útközben találkozik a gyönyörű fiatalasszonnyal, Pauline-nal (Juliette Binoche), aki eltűnt férjét keresi, így együtt folytatják kalandos útjukat. Angelo beleszeret a fiatalasszonyba, érte minden áldozatra kész. És a pusztulás közepette győz az ifjúság, kivirágzik közöttük a szerelem.
Kingsley őrnagyot a távollétében azzal vádolják meg, hogy tetemes mennyiségű aranyszállítmánnyal - vagyis a hadsereg aranyával - kereket oldott. Mabel Kingsley, az őrnagy lánya eközben tisztázni tudná az apját egy levéllel, amely állítólag tartalmazza az arany lelőhelyét. Persze a lányra rengeteg veszély leselkedik, hiszen az aranyra sok embernek fáj a foga. Old Shatterhand éppen időben érkezik, hiszen Mabelt megtámadják és majdnem megszerzik tőle a levelet. Mabel aztán a bíróságon hatvan napot kér ahhoz, hogy tisztára mossa halott apja nevét, a bíróság pedig egy tanút kér megnevezni, aki segíteni fogja a őt. Old Shatterhand az, aki jelentkezik a küldetésre.
Magas váltságdíj fejében egy banditavezér és hű csapata mindenre képes. Nem jelent nekik nagy feladatot az sem, ha néha-néha elrabolnak egy-egy gazdag helybéli embert. A rendőrök persze szemet hunynak az eltűnések felett, ezért Kara Ben Nemsi és barátai elhatározzák, hogy véget vetnek ennek az őrületnek és kiderítik, hogy kik állnak az elrablások mögött. A feladat nem lesz egyszerű, hiszen rengeteg gyilkossal kell szembenézniük, míg a rejtélyes bandavezérhez eljutnak.
Sonny Steele egy lecsúszott rodeó-lovas, aki reggelire való gabonapehely reklámozásában vesz részt. Egyik este egy reklámműsorban egy 12 millió dollár értékű kancán, apró villanylámpákkal kidekorált öltözékben kell a színre lovagolnia. Ám észreveszi, hogy a lovat kábítószerezték. Feltámad hát cowboy-becsülete, így megsarkantyúzza az állatot és kivágtat vele a sivatagba. De követi őt egy riporternő, Hallie, aki élete nagy sztoriját igyekszik most elcsípni. Az együtt eltöltött idő alatt egymásba szeretnek, s Hallie segít Sonnynak, hogy visszaadhassa a ló szabadságát.
Luke Mantie (Terence Hill) igazi magányos farkas, akinek a semmi sem fontosabb a szabadságnál. Az országutakat járja, és kizárólag egyetlen élőlényt tűr meg maga körül huzamosabb ideig, ez pedig nem más, mint Joe Brown nevű lova. Egy nap azonban összetalálkozik egy elvadult kamasszal, akinek apja ártatlanul tölti fegyházbüntetését. Elhatározza, hogy segít rajta, ehhez azonban fel kellene adnia megszokott vándorló életmódját.
Lucky Luke a legmenőbb cowboy a Vadnyugaton: gyorsabban lő, mint a saját árnyéka. Legjobb barátja Jolly Jumper, a beszélő ló, akinek nemcsak az esze nagy, de a természete is: ugyanúgy szeret inni és dorbézolni, mint a legkeményebb cowboyok. Nem véletlen tehát, hogy Daisy Town lakói Luke-ot választották seriffnek, Jollyt pedig a helyettesének. A gonosz és buta Dalton fivéreknek azonban ez egy cseppet sem tetszik, és mindent megtesznek azért, hogy feldúlják a békés városka életét.
Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt azért teszik, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetésekre. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeit hordozza magában. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?