A postássegéd új feladatot kap: rábízzák az Olaszországba száműzött chilei költő, Pablo Neruda leveleinek kézbesítését. A két, egymástól nagyon különböző férfi összebarátkozik, és a költő csábítási tanácsokkal látja el Mariót. Ő ugyanis reménytelenül szerelmes egy gyönyörű nőbe. A Neruda postása bámulatos stílusérzékkel megfestett mese arról, hogyan ejtheti rabul a szenvedély - némi művészi rafinériával - akár a legközönyösebb szívet is.

Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját

A Mekong folyón Saigon felé tartó kompon egy kínai férfi figyelmét megragadja egy fiatal lány, különös megjelenésével: agyonmosott selyemruhában és férfikalapjában - a korlátnak támaszkodik, s álmodózóan tekint a távolba. A férfi 32 éves, a lány 15. Megismerkednek. Szenvedélyes, eksztatikus szerelem lobban közöttük. Amikor a gazdag férfinak családi nyomásra meg kell nősülnie, a lány hazautazik Franciaországba. Híres íróként megírja első, igazi szerelmének a történetét, s ily módon vallja meg a férfinak, hogy mennyire szerette - s szereti még most is.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.

Andie gimnazista a város rosszabbik oldaláról. Blane gazdag szívtipró, aki elhívja a lányt az érettségi bankettre. De amilyen gyorsan bontakozik ki a románc, olyannyira fenyegeti a körülmények nyomásának fájdalmas valósága. A Rózsaszín románc keserédes történet optimista befejezéssel és fantasztikus rockszámokkal.

A végzős Finn nyárra leköltözik nagyanyja kaliforniai házába, hogy ott írja meg diplomamunkáját, és hogy végiggondolja, összeházasodjon-e barátjával, Sammel. Dolgozata a női kézimunkák készítésének szertartását vizsgálja, amihez kapóra jön, hogy nagyanyja épp most varrja a mennyegzői ágytakaróját. Mint minden folttakarónak, Finn nászajándékának is van egy témája, ami nem más, mint a szív, "ahol a szerelem lakozik". A rendkívüli darab varrása közben a barátnők feltárják régi szerelmeik titkát, miközben Finn egy új szerelem élményével lesz gazdagabb.

A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.

A karizmatikus egyetemi professzor, David Kepesh mindig is fiatal, kalandvágyó női tanítványai dicsfényében úszott, ám eddig egyiküket sem engedte magához túl közel. Amikor egy nap a gyönyörű Consuela Castillo lép be az osztálytermébe, a férfi addigi jól felépített álcája pillanatok alatt szétbomlik. A sötét hajú szépség rabul ejti és összezavarja. S bár Kepesh a nő testét valódi művészi mesterműnek tartja, Consuela még ennél is többnek bizonyul. Kepesh vágya Consuela iránt megszállottsággá válik, ám végül a megcsalástól való félelme és ebből következő féltékenységi rohamai elüldözik tőle a nőt.

Egy átlagos, őrült, motorbicikli-rajongó és mindenféle vadságból szívesen részt vállaló amerikai egyetemista lány bajba kerül. Szerelmes lesz. Pedig eddig a szülővárosában ő volt "az utolsó el nem jegyzett lány". A srác, akivel együtt dolgozik az egyetemi büfében először nagyon utálatos. Azután segít a lánynak felkészülni a Shakespeare-szemináriumára (valahogyan nagyon sokat tud a dán hercegekről), a lány pedig segít a kémia leckéjében és hamarosan egymásba szeretnek. Élnének is boldogan tovább, ha a srácról ki nem derülne, hogy ő a dán főherceg, aki a lesifotósok elől menekült Wisconsinba. A lány zavarba jön, megsértődik és szakítana - de nem bír. Inkább elmegy Dániába, hogy kinyomozza, milyenek a főhercegek a vén Európában, és vajon milyen lehet főhercegnének, vagy később királynénak lenni arrafelé.

A Griswald család újra vakációra indul: ezúttal Európába, ahol legalább annyi bajba keverednek, mint legutóbbi utazásuk során, Amerikában. Kalandjaik között szerepel három egész perc a Louvre-ban, egy autóbaleset, Rusty randevúja egy francia hölggyel, Audrey szomorú kapcsolata az európai étrenddel, és végül, de nem utolsó sorban Ellen elrablása. A tipikus amerikai család találkozik az európai kultúra nemes képviselőivel, akik valahogy túlélik a dolgot, míg hőseink csak szenvednek az érthetetlen európai nyelvekkel és a hamburgert nélkülöző ételkínálattal.

Sonny Steele egy lecsúszott rodeó-lovas, aki reggelire való gabonapehely reklámozásában vesz részt. Egyik este egy reklámműsorban egy 12 millió dollár értékű kancán, apró villanylámpákkal kidekorált öltözékben kell a színre lovagolnia. Ám észreveszi, hogy a lovat kábítószerezték. Feltámad hát cowboy-becsülete, így megsarkantyúzza az állatot és kivágtat vele a sivatagba. De követi őt egy riporternő, Hallie, aki élete nagy sztoriját igyekszik most elcsípni. Az együtt eltöltött idő alatt egymásba szeretnek, s Hallie segít Sonnynak, hogy visszaadhassa a ló szabadságát.

Maggie vérében van az autóversenyzés, de az óvatos apja megtiltja, hogy valóra váltsa álmát. Kárpótlásul felajánl egy autót a lánynak. Elviszi õt a roncstelepre, ahol Maggie elõször egy öreg Nissant néz ki magának, mígnem egy ütött-kopott, '63-as VW Bogár hangoskodva felhívja magára a figyelmét. Maggie felfedezi, hogy az "új" autója önálló értelemmel rendelkezik. Herbie arra csábítja, hogy a saját útját járja. A lánynak minden vágya, hogy részt vegyen egy NASCAR-versenyen. Nem telik bele sok idõ, mígnem Herbie, Maggie-vel a kormánynál, felsorakozik a startnál.

Philip, az ifjú angol úr meg van róla győződve, hogy unokafivérét annak felesége, a titokzatos és gyönyörű Rachel ölte meg, ezért bosszút forral. Az asszony azonban pillanatok alatt bűvkörébe vonja a férfit, és Philip - minden Rachel bűnösségét alátámasztó bizonyíték ellenére - halálosan beleszeret a nőbe.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.