Eltévelyedett téridőutazók apokaliptikus kalandja, egy pihent agyú humorral átszőtt, néha fárasztó, mégis könnyed vígoperában. A Mad Max filmek orosz paródiája is lehetne, ám annál sokkal több, komoly társadalombírálatokat mutat fel, és közben folyton arra játszik, hogy összezavarjon. Rokonítható a lengyel Szexmisszióval, és Tarkovszkíj Solarisával is. A szereplők, a színhelyek, a közlekedő „edények” és a bolygólakók különös szokásai teszik zseniálissá ezt a magyarul sajnos nem látható, oroszul, angol felirattal azonban bárki számára elérhető művet.
A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.
Az ujgurok tragédiájának kíméletlen krónikája, egy mintegy tizenegymilliós etnikai kisebbség, amely Kína északnyugati részén, Hszincsiangban él, török nyelvet beszél és muzulmán vallást gyakorol. Az ujgurokat Hszin Csin-ping zsarnoki kormánya brutális kulturális és politikai elnyomással sújtja: kínzások, eltűnések, kényszermunka, gyermekek és felnőttek átnevelése, tömeges sterilizálás, kiterjedt megfigyelés és a történelmi örökség megsemmisítése.
Valahol a 21. században, a harmadik világháború után: a megtépázott emberiség élére egy gonosz csoport áll, az Atya vezetésével. Ő és emberei totálisan betiltanak mindennemű művészeti alkotást, sőt az érzelmek átélését is. Az agymosásra egy mindennap adagolt szert, a Proziumot vetik be. John Preston az érzelemmentesítést ellenőrző csapat, a Gramaton vezetője. A hű katona még saját felesége kivégzését is szenvtelenül végignézte, majd magára maradt két gyermekével. Egy napi gyógyszeradag kimaradása azonban rést üt emlékezetében és elnyomott érzelmi világában. Mary, az elfogott lázadó szavai is felkavarják. John megvívja csatáját saját lelkiismeretével és átáll a lázadókhoz. Tudja, hogy egyikükért sem fognak könnyeket ejteni.
Phoenix, Los Angeles legelvetemültebb bűnözője összetűzésbe kerül minden idők legbrutálisabb zsarujával, Spartannal. Bár a harc döntetlennel ér véget, mindketten Kalifornia kirogenikus börtönébe kerülnek, ahol mélyfagyasztott állapotban várják büntetésük végét. 2032-ben azonban a tökéletesen erőszakmentes társadalomban Phoenix kiszabadul és ismét pokoli időszak köszönt a városra, melynek irányítói rövidesen belátják, csak egy ember képes megfékezni a fékevesztett terminátort: a nála is durvább Pusztító.
A háború, a túlnépesedés és a környezetszennyezés túlélői hatalmas bunkervárosban élnek a huszonharmadik században, tökéletesen elzárva a külvilágtól. A rendszernek van egy szépséghibája: harmincéves korban halálos tánc vet véget a földi létnek. A körtánc elől egyre többen próbálnak megszökni, melyben egy titkos szervezet segít nekik. Francis és Logan olyan rendőri egységnél dolgozik, melynek feladata a szökevények felkutatása. Logan beleszeret a szervezet egyik tagjába, a csinos Jessicába. Elhatározzák, hogy ők is megszöknek ebből a világból.
A szürke, bánatos királyságba születik Egérszegi Cincin, ahol mindenki csüggeteg és búskomor, még a napfény is elkerüli. A kisegér azonban kalandra éhes, izgalmakra vágyik, így nem csoda, hogy idővel állandó látogatója lett a királyi könyvtárnak. Szó szerint falta a lovagokról, sárkányokról és királykisasszonyokról szóló meséket. Amikor ez kitudódik, társai a sötét Patkányföldre száműzik. Itt találkozik Roscuróval, a patkánnyal, aki a fényről álmodozik. Amikor Borsószem hercegnőt elrabolják, Cincin ? oldalán Roscuróval ? bebizonyítja, hogy a legapróbb kisegérben is egy bátor lovag lakozik.
John Brennick (Christopher Lambert) az egyetlen, aki képes volt megszökni a diktatórikus kormányzat földalatti börtönébõl. Ezúttal azonban valóban lehetetlennek tűnik a szökés. Még ha kijátszaná a kamerák, az õrök és a szuperszámítógépek figyelmét, még ha hatástalanítani tudná a szervezetébe beültetett, fájdalmat okozó riasztót, még ha sikerülne szövetségesekre lelnie a nem éppen barátságos rabtársai között, akkor sem tudna hova menekülni. Ez a börtön ugyanis a Föld körül kering egy űrbázison. John Brennick azonban nem ismer lehetetlent.