Edmond Dantès fiatal tengerészt hamisan vádolnak árulással, majd tárgyalás nélkül bebörtönöznek If várába, egy Marseille melletti zord szigeterődítménybe. Sok évnyi fogság után sikerül megszöknie, hogy Monte Cristo grófja személyében bosszút álljon azokon, akik hamisan vádolták meg.

Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.

A II. világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kinek élete jelentősen megváltozik, mikor apját és vele együtt családját is egy előléptetésnek hála áthelyezik kényelmes berlini otthonukból egy elszigetelt területre, ahol az amúgy is magányos fiúcska senkivel se tud játszani. Az unalom és a kíváncsiság elegye arra sarkallja Brunót, hogy anyja határozott intelmeit semmibe véve megnézze közelebbről is azt a "farmot", amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, a korabeli fiúval, aki fura mód a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan, de biztosan a körülötte zajló felnőtt világ tudatára ébred. A két gyermek között barátság szövődik, amely természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után.

A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.

A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.

A nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen, aki valódi személyiségként a 18. században élt. Életében nem cáfolta meg a róla szóló könyv nevetséges és fantasztikus állításait, ugyanis amúgy ő is alkalmasint kiszínezte a törökökkel való harcainak történetét. Mesés figurája amolyan összeurópai mítosz, hiszen a kor számos nemzetének fiai szerepelnek kalandjaiban. A báró, hű szolgájával és egy kíváncsi kislánnyal az oldalán elindul egy város megmentésére a török hadak pusztítása miatt. Lenyeli őt egy tengeri szörnyeteg, megjárja a Holdat oda-vissza, táncol Vénusszal, megmenekül a Nagy Kaszástól és ágyúgolyón is repül, hogy elérje célját…

Jacket, 1898-ban az aranyláz űzi Alaszkába. Itt találkozik Fehér Agyarral. A farkas-kutya keverékkölyköt először békés indiánok nevelik, ám új gazdája, Beauty Smith cseppet sem kesztyűs kézzel bánik vele. A kegyetlen bánásmód hatására a kedves, szelíd állat szinte vérszomjas fenevaddá válik. Egy brutális kutyaviadal után a fiatal Jack Fehér Agyar segítségére siet, s nemcsak megmenti, hanem lassan, lépésről-lépésre, megpróbálja visszaszerezni az állat emberekbe vetett hitét, megnyerni a bizalmát. Smith azonban továbbra is igényt tart Fehér Agyarra.

Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt, köztük Wajda édesapját, ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről.

A tizenkilenc éves Alice visszatér a gyermekkori kalandjából ismert varázslatos világba, ahol újra találkozik régi barátaival, és megtudja valódi sorsát: véget vetni a Vörös Királynő rémuralmának.

Mitch Rapp életét egy szörnyű tragédia árnyékolja be: egy terrorista támadás során a szeme láttára ölik meg a menyasszonyát. A mindenre elszánt férfi személyes bosszút esküszik, egyetlen célja, hogy kiiktassa a kegyetlen merénylőket. Az egykori sikeres atlétára a CIA igazgatóhelyettese, Irene Kennedy is felfigyel: felveszi Mitchet az ügynökség elit terroristaelhárító programjába, majd a hidegháborús veterán, a kőkemény Stan Hurley kezeire bízza. A kiképzés során a hajthatatlan Rapp profi gyilkológéppé válik, aki nem kímél egyetlen fanatikus merénylőt sem. A fiatal hírszerző hamarosan a Közel-Kelet legveszélyesebb radikális harcosaival találja szembe magát, akik bármilyen eszközt képesek bevetni, hogy világuralomra törjenek.

A kolostorban nevelkedő fiatal Arn Magnusson (Joakim Nätterqvist) a gyönyörű Cecilia (Sofia Helin) miatt megszegi az önmegtartóztatási fogadalmat, ezért 20 évre a száműzik a Szentföldre, ahol a keresztes háborúban kell küzdenie a szaracén Saladin (Milind Soman) serege ellen. Közben a lányt büntetésből kolostorba zárják, gyermekétől elszakítják. Arnt és Ceciliát egy kontinens és sötét politikai érdekek választják el egymástól, ők azonban a cselszövések közepette sem törnek meg. A becsületes Arnból messze földön híres keresztes lovag válik, tiszta hitével még Saladin megbecsülését is kivívja. Hazájában azonban dúl a harc a koronáért, amit végül a dán király megszerez magának. Arn leghűségesebb emberét küldi Eric, a fiatal trónörökös védelmére. Amikor a király megpróbálja megöletni a fiút, a svédek összefognak, és Arn vezetésével szembeszállnak a dánokkal.

Arn teljesíti a küldését a Szentföldön, így hazatérhet szerelméhez, Cecíliához, és fiához, akit még sose láthatott, hiszen akkor született, amikor ő távol volt. A családi idillre viszont nincs sok idő, hiszen a király halála után újabb, a trónért folyó háború veszi kezdetét. Arnnak mennie kell...

A cinikus Guillaume gróf kettős életet él, amelynek sötét oldalát kalandorkodás és rablás tölti ki. Midőn sebesülését leleplezné, felhozatja vidékről öccsét, hogy a gyógyulás idejére a világ előtt helyettesítse. Julien boldogan vállalja a szerepet, mert azt hiszi, bátyja is osztozik az ő eszméiben és az igazságért harcol. Keserves csalódás éri, mikor kiderül, hogy az csak a saját élvezeteire gondol.