Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek 1970. április 11-én. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: "Houston, baj van." A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.

Ben Randall, a legendás vízimentő egy szerencsétlen bevetés során elveszíti egész csapatát. A gyötrő emlékek elől egy időre a szakiskolába küldik, hogy a leendő vízimentőket oktassa az életmentés fortélyaira. Ben beleveti magát a tanításba, de szabadelvű oktatási módszerével rövid időn belül felborítja a gondosan kidolgozott tantervet. A csoport egyik tagja, a fiatal úszóbajnok Jake, akinek eltökélt szándéka, hogy ő legyen a legjobb a csapatban. Fischer nem könnyű eset, de Randallnek kemény munkával sikerül elérnie, hogy a fiúból valóban elhivatott vízimentő váljék.

Az erő, nemeslelkűség, szeretet és szépség legyőzik-e az emberi számítást, gonoszságot és kíméletlenséget? 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában nehéz bilincsbe verve dolgoznak a fegyencek, közöttük Jean Valjan. Roppant erejű, de meggyötört, keserű ember. Szabadulása után, egy tolvajlás közben életében először találkozik a jósággal, mely megváltoztatja addigi életét. Hamarosan tekintélyes vagyon birtokosa, a szegények és elesettek gyámolítója lesz. Mindaddig, amíg Javert felügyelő fel nem ismeri a polgármesterben az egykori fegyencet... Jean Gabin pályája csúcsán megkapta ezt a csak kevesek számára elérhető, rendkívüli szerepet.

Egy árva fiú a dzsungelben cseperedik fel, de nem marad segítők nélkül. Társai között egy medve, egy fekete párduc és farkasok is akadnak. Sir Kán azonban már hosszú ideje feni a fogát az embercsemetére.Rudyard Kipling klasszikus meséjét, A dzsungel könyvét aligha kell bemutatni bárkinek is. Ki ne ismerné Mauglit, a fiúét, aki a dzsungel mélyén a farkasok nevelnek fel és akit gyerekkorában a mindig bölcs medve, Balu próbál meg terelgetni az élet tengerében, a fekete párduccal, Bagirával közösen. A fákkal és indákkal övezet erdőségekben azonban a veszélynek sem vagyunk híján, hiszen Ká és Sírkán is állandó fenyegetést jelent, de talán a majomkirály Lajcsi sem éppen az ember legjobb barátja.

2001. szeptember 11. szokatlanul meleg nap volt New Yorkban. Will Jimenónak, a kikötői rendőrség (PAPD) tisztjének megfordult a fejében, hogy kivesz egy szabadnapot és hobbijának, az íjászatnak hódol, de azután mégis úgy döntött, bemegy dolgozni. John McLoughlin őrmester, a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. A két férfi és kollégáik mind Manhattan központja felé tartottak, ahogy mindennap. Ám ez a nap más volt, mint a többi. A riasztásra elsőként reagáló PAPD csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Csodával határos módon McLoughlin és Jimeno életben maradtak, de hat méter mélyre temették őket a betontömbök és fémdarabok.

R. J. O'Brian tapasztalt újságíró, aki túl sokat látott életében... Cinikus alkat és csak magában bízik. Megbízatása Bolíviába szólítja, ahonnan tudósítania kell egy környezetvédő aktivista meggyilkolásának körülményeiről. Azonban a hivatalos verzió nem érdekli, az igazságot akarja kideríteni. A temetésen megismerkedik Alyssa-val, akinek az édesanyja az esőerdőket védő egyik szervezet elnöke. Amikor az újságírót letartóztatják, a lány segít neki kiszabadulni, de a rendőrök el akarják hallgattatni a kíváncsi idegent. Ártatlan indiánt kiáltanak ki gyilkosnak, aki hivatalosan önkezével vetett véget életének. Az indián falujába érve Alyssa és R. J. rájönnek az igazságra: az esőerdők sorsát nem a leghangosabb szónokok viselik szívükön.