A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.

Jonathan (Elijah Wood) mindent összegyűjt, ami családjával kapcsolatos, legyen az fogsor vagy használt óvszer. Nagyanyja a halálos ágyán egy fényképet hagy rá. A régi, megfakult képen a fiú nagyapja látható egy nővel, aki mint kiderül, a nácik elől bújtatta annak idején a férfit. Jonathan Ukrajnába utazik, hogy felkutassa a titokzatos asszonyt. Az út azonban nemcsak az ő, hanem helyi segítőinek, a nagymenő amerikamániás Alekszejnek (Eugene Hütz) és családjának az életét is megváltoztatja.

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Kai balesetben meghal, és ez az esemény összehoz két embert, akik korábban sohasem találkoztak egymással. Kai édesanyját, Junn-t, ki egy idősek otthonában lakik Londonban, de egy szót sem beszél angolul, és Kain élettársát, Richardot. Richard és Kai kapcsolatáról az anya korábban mit sem tudott. Ez az ismerkedés felettébb különleges. Különleges, mert nem beszélnek közös nyelvet, különleges érzelmi vonalon is. Hisz nincsenek közös emlékeik. Egy tolmács, Vonn segítségével képesek egymással verbálisan kommunikálni. Idővel egyre közelebb kerülnek érzelmileg egymáshoz, mely azt eredményezi, hogy mindketten tisztán látják: együtt kell hogy osztozzanak a szeretetben és a szomorú percekben, még akkor is, ha épp nincs a közelükben a segítség, vagyis a nyelvek közti híd.

Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.

Egy történet az első szerelemről, a személyes boldogságkeresésről, és a felnőtté válás érzelmi zűrzavaráról. Tobi és Achim a legjobb barátok és csapattársak egy evező csapatban. Azonban hamarosan problémák merülnek fel a nyári táborban. Achim és Sandra kapcsolata egyre komolyabbra fordul, és Tobi ráébred, hogy Achim iránti érzelmei mélyebbek, mint amit önmagának is be mer vallani. A fiút a féltékenység gyötri, ám küzd másságának elfogadásával is. A táborba egy meleg evező csapat érkezik, Tobi és a többiek hirtelen szembesülniük kell előítéleteikkel, félelmeikkel és rejtett vágyaikkal.

Egy nap a húszas évei közepén járó Angelo döntő lépésre szánja el magát: bejelenti, hogy elköltözik otthonról. Egy átlagos családban talán természetesnek vennének egy ilyen bejelentést, nem úgy Barberiniéknél, az olasz bevándorló családnál, ahol még javában élnek a mediterrán tradíciók. Egy rendes olasz famíliában ugyanis a gyereknek házasságkötésig a szülői házban kell élnie. Az már csak a hab a tortán, illetve a szósz a spagettin, hogy a Barberini házaspárnak még azzal is szembesülnie kell, hogy imádott fiúgyermekük nem akar megnősülni, mivel meleg. Ekkor beindul a talján hadigépezet, és fegyvernemekben nincs hiány: könnyek, ölelések, pofonok, mediterrán bombázók... Minden bevetésre kerül a megtévedt fiú helyes útra tereléséhez.