Napóleon csapatai Moszkva alatt állnak, ám ekkor a leggyámoltalanabb orosz ifjú, a nyápic és nyúlszívű Borisz Grusenko hősiesen a császár életére tör. Woody Allen fergeteges komédiájában ezúttal Tolsztoj és Dosztojevszkij életművéről szedi le a keresztvizet, miközben bődületes bölcsességekkel leszünk gazdagabbak, úgymint életről és halálról, szerelemről és háborúról, no és a mélységesen mély orosz lélekről. (port.hu)
A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.
1944. szeptembere. A finn orvlövész zseniális húzással - SS-egyenruhában - megszökik a németek fogságából, majd egy lapp parasztasszony, Anni házában talál menedéket. De a négy éve magányosan élő asszony már egy másik férfit is befogadott magához, a súlyosan sérült orosz katonát. A két férfi ellenségesen áll egymással szemben. Nemcsak Veiko SS-egyenruhája, de az asszony is közéjük áll. A mese varázslatos fordulatot vesz...
Nádja kénytelen feladni álmait, hogy műkorcsolyázó legyen, miután komoly sérüléssel kórházba kerül. Itt ismerkedik meg a Sashával, a jégkorong játékossal, aki megtanítja a lányt arra, hogy ismét bízzon és higgyen magában.
1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.
Steven Spielberg produkciójában és a híres rajzfilmrendező Don Bluth rendezésében nagy sikert aratott rajzfilm Fievel, a kis egérfiú vidám-szomorú kalandjait meséli el, aki szüleivel útnak indul Oroszországból a XIX. század kellős közepén, hogy új életet kezdjen, és örökre megszabaduljon a macskák üldözésétől. A viharos tengeri utazás közben Fievel a tengerbe pottyan, de szerencsésen partot ér New York kikötőjében, ahol nekivág, hogy felkutassa családja tagjait.
Lena és meleg fia, Potato a peresztrojka zavaros időszakában próbálnak boldogulni a Szovjetunióban. Kalózkazettákon nézik az amerikai filmeket, de hamarosan ez az álomvilág már nem elég nekik, és Elena úgy dönt, hirdetés útján Amerikába megy férjhez. Nem sokkal azután, hogy Lena hozzáment a jóval idősebb és meglehetősen különc Johnhoz, az anya és fia rájönnek, hogy elég sok meglepetés várja még őket. Az író-rendező Wes Hurley saját gyerekkori élményein alapuló film bebizonyítja, hogy az élet gyakran sokkal különösebb, mint a fikció.
Sparky Smith (Joe Mantegna) sikeres baseball-játékos és edző, de egy sérülés után azonnal megválnak tőle elviselhetetlen modora miatt. A lecsúszott sportoló semmilyen felkérést sem kap, kivéve a szovjet sportminisztérium ajánlatát. Arra kérik, készítse fel a szovjet baseball-válogatottat az olimpiára. Elfogadja a megbízást, arra azonban nem számít, hogy a csapat más sportágak kiöregedett olimpikonjaiból áll, akik sose láttak labdát.