Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.
Az egykori színész, Aydin egy kis hotelt vezet feleségével a festői Anatólia közepén. A hegytető uraként Aydin a környékbeliek jótevő vezetőjeként tekint magára, ám a lakosoknak meglehetősen ambivalens vele a viszonya. Így van ezzel felesége is, és viharos kapcsolatukon nem sokat segít, hogy Aydin frissen elvált húga is velük lakik. Amikor aztán beköszönt a tél és vele a havazás, a menedékként szolgáló hotelből mozdulni sem tudnak. Egy nap kővel bedobják a férfi autójának ablakát, ami nemcsak a lakosokkal, de a feleségével való feszült viszonyát is a végletekig kiélezi. Elfojtott indulatok törnek felszínre az izolált török társadalomban.
Egy újságíró egy magazin felkérésére tényfeltáró riportsorozatot készül írni az antiszemitizmusról és a kirekesztésről. Elhatározza, hogy elsőkézből szerez információt a témához, ezért zsidónak adja ki magát. Nem is sejti, hogy mi vár rá...
William Thatcher (Heath Ledger) nemcsak kiváló szájhős, hanem első osztályú szédítő is, akinek csupán egy rang hiányzik a teljes sikerhez. Mivel az nem terem minden bokorban, hát hazudik egyet magának, amikor Sir Ector a lovagi tornán jobblétre szenderül. Felveszi a vértezetét, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Hamarosan víg cimboráival egyik tornáról járnak a másikra, és William igazi sztár lesz. Csakhogy a szép Jocelyn teljesen elcsavarja a fejét, mellyel egy veszélyes és féltékeny ellenséget szerez magának. Ráadásul Adhemar gróf (Rufus Sewell), a fekete lovag rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet.
Bácsikája New York-i bárjában egy fiatal srác igazi apafigurát keres, akire felnézhet.
A 'Tegnap éjjel' egy érzelmileg erőteljes romantikus film a bizalomról, a vágyról, a megcsalásról, a modern szerelemről és házasságról. A film a hűség "szürkezónáiról" is szól: az egy óvatlan pillanatban meghozott döntéseknek lehetnek visszavonhatatlan következményei. Az alkotás főszereplője egy fiatal, elbűvölő és jómódú New York-i pár, akik ugyanazon éjjel esnek kísértésbe. Tökéletesnek tűnő kapcsolatuk meghatározó próba előtt áll, és olyan döntéseket kell meghozniuk, melyekre egyikük sem számított, amikor csupán egy éjjelre különválnak.
Harry Barber újságíró mások bűnei miatt ült börtönben. Leültették más helyett, pedig nem fogadott el kenőpénzt, csak szemet hunyt bizonyos városi ügyletek felett. Szabadulásakor úgy tűnik, hogy minden jóra fordul. Két év börtön után Harry vissza akarja szerezni becsületét. Csakhogy legális úton nem megy neki. Régi barátnője, Nina minden szó nélkül visszafogadja. Egy titokzatos, ám rendkívül vonzó asszony, Rhea pedig könnyű, ám annál jövedelmezőbb munkát ajánl számára. Úgy érzi, rámosolygott végre a szerencse. A feladat egyszerűnek tűnik: Harry úgy tesz, mintha elrabolná Rhea dúsgazdag férjének egyetlen leányát. Átveszi az 500 ezer dolláros váltságdíjat, majd megosztozik rajta az ifjú hitvessel és az igencsak életrevaló, tizenéves lánnyal. A terv tökéletes, gyakorlatilag teljesen veszélytelennek tűnik, ráadásul mindenki csak nyerhet az ügyön...
Spanyolország, 1922. Az országot új eszmék éltetik-intellektuális, művészi és politikai szinten. Három fiatalember összebarátkozik az egyetemen- Luis Bunuel, Salvador Dalí és Federico Garcia Lorca. A barátságok és a körülöttük lévő hangulat parázsló. A Federico és Salvador közti intellektuális kapcsolat apránként túllép a barátságon, már kezdeteivel is pusztítást ígérve.
Alice, a harminckét éves írónő versenyt fut az idővel, hogy határidőre befejezzen egy forgatókönyvet. Nemrég gyógyult fel a lelki összeomlásból, ezért is fontos számára a munka, különben veszélybe kerül az egész pályafutása. Távol a város zajától, egy viktoriánus házba vonul vissza dolgozni. A figyelmét azonban hamarosan különös hangok és kísértetek keltik fel. A kíváncsi Alice elkezdi felderíteni a házat és a padlásszobában rátalál az elrejtett videókazetta-gyűjteményre. Minél több nyugtalanító kazettát néz meg, annál inkább érdekli, mi történt az ott lakó házaspárral.
Clark újra nekigyürkőzik, hogy befejezze a krimijét. A sztori annyira valódi, hogy a leírt borzalmakat a bátyja mind átélte, sőt börtönbe is zárták miatta. Ám a szerző kénytelen félbehagyni remekművét, amikor rájön, hogy komoly zűrbe keveredett. Erre a bátyja döbbenti rá azzal, hogy a karjaiban hal meg. Clark sejti, ki áll a háttérben, és ismeri is az egyetlen hatásos módot, hogyan vághatná ki magát a csávából...