A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élethalálharcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, ...és a pokol című részében válik sorsszerűvé.
Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól.
Dr. Frankenstein élőt-halottat nem tisztelve halottak testrészeiből teremt és kelt életre egy emberi szörnyeteget. Frankensteint teremtménye egy olyan világban éled fel, ahol rettegnek tőle, ahol utálkozó és megvető pillantások kísérik, egyszóval ahol nem látják szívesen.áááFrankenstein "fia" dühös bosszút áll azokon akik kitaszítják, és azon is, aki életre hívta...
Irma, az édesen butácska utcalány Párizsban él stricik, kocsmai jómadarak és rendőrök tarka világában. Bár foglalkozására nézve "rosszlány", Irma jó és a szíve is aranyból van. Egy nap feltűnik az utcájában Nestor az újonc rendőr, aki egyenesen a gyermekjátszótérről került ebbe a körletbe. A "pénzért vásárolható szerelem" feletti felháborodásában Nestor már az első nap razziát tart, melynek során a rendőrfőnököt is őrizetbe veszik... A túlbuzgó újoncot persze kirúgják. Egy kocsmai verekedés után Nestor átveszi Hippolyte-nak, Irma stricijének a helyét. Csakhogy egyre jobban beleszeret Irmába és halálosan féltékeny a lány "kuncsaftjaira". Fondorlatos tervet sző, hogy ő lehessen Irma egyetlen és kizárólagos vendége. És egy nap különös figura keveredik el a rosszlányok utcájába: Kerl a dúsgazdag angol lord, aki sok pénzt ajánl fel Irmának a kedvességéért.
Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.
William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.
Ismét görbe tükröt tart képmutató kortársai elé e filmjében Woody Allen. Magára öltött figurája ezúttal Harry Block, az elismert író. Nehéz ember, írásaiban nem rejti véka alá személyes tapasztalatait, tablettákon él és imádja a prostituáltakat. Nem csoda, hogy három feleség hagyta el utálattal. Mikor éppen kitüntetést kapna munkásságáért az egyetemtől, ahonnan annak idején kirúgták, alkotói válságba kerül. Utolsó szerelme éppen egyik barátjához készül férjhez menni. Láthatjuk, amint írásainak szereplői és helyzetei visszahatnak mindennapi életére. Mennyi életet, sorsot befolyásolt otromba viselkedésével.
Spencer Tracy Robert Louis Stevenson klasszikusának ebben a feldolgozásában pszichológiai mélységet ad a Victória - kori tudós szerepének, akit az őrületbe kergetnek a jó és rosszal végzett kísérletei.
Jean Valjeant kenyérlopás vádjával többéves börtönbüntetésre ítélik. Csak a szabadságra tud gondolni, és végül meg is szökik. A férfi egy jóságos és bölcs papnál lel menedékre, azonban őt is meglopja, majd továbbáll. Amikor ismét elfogják, a pap elé, viszik, aki a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére tisztázza őt a vádak alól. Jean, a nagylelkű tett hatására megígéri, hogy megváltozik és segíteni fog másokon. Megismeri Fantine-t és úgy, dönt gondoskodni fog a nőről és a gyermekéről. Bűnös múltja azonban nem hagyja, hogy új életet kezdjen. A kegyetlen Javier felügyelő rátalál, és üldözőbe veszi.
Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát.
Az erő, nemeslelkűség, szeretet és szépség legyőzik-e az emberi számítást, gonoszságot és kíméletlenséget? 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában nehéz bilincsbe verve dolgoznak a fegyencek, közöttük Jean Valjan. Roppant erejű, de meggyötört, keserű ember. Szabadulása után, egy tolvajlás közben életében először találkozik a jósággal, mely megváltoztatja addigi életét. Hamarosan tekintélyes vagyon birtokosa, a szegények és elesettek gyámolítója lesz. Mindaddig, amíg Javert felügyelő fel nem ismeri a polgármesterben az egykori fegyencet... Jean Gabin pályája csúcsán megkapta ezt a csak kevesek számára elérhető, rendkívüli szerepet.
Dan költő szeretne lenni, Candy pedig festő; elsöprő, szenvedélyes szerelmük a legnagyobb boldogság szabadságával ajándékozza meg őket. Hogy még teljesebben éljék meg szerelmük és érzékeik szabadságát, a fiú bevezeti a lányt a kábítószerek világába. Candy nem hajlandó szüleire hallgatni, akik szerint Dan egy igazi vesztes, hanem egyre jobban sodródik a fiúval és erősödő drogfüggőségükkel. Nem kell sok idő ahhoz, hogy a heroin legyen az egyetlen motiváció az életükben. Egyre jobban lecsúsznak, és nincsen annyi pénzük, hogy beszerezzék a szükséges adagokat. Először csak pénzt kérnek kölcsön, majd amit tudnak, elzálogosítanak. A lejtőn nincs megállás: a fiú lopni kezd, a lány pedig prostituáltként végzi. De amikor Candy teherbe esik, a két szerelmes a legfájdalmasabb szenvedésnek teszi ki magát, hogy megszabaduljon a heroin fogságától egy jobb élet reményében.
Charles Howard amerikai milliomos mindenét elvesztette az 1929-33 közötti Nagy Depressziónak nevezett gazdasági összeomlásban. Kiábrándultan bolyong Mexikóban, mikor megismerkedik Marcelával, aki második felesége lesz. Közös a szenvedélyük a lovak iránt, ezért Charles vásárol egy szép lovat. Seabiscuit három éves mén, felmenői között nincsenek nagy bajnokok, ám Charles két hírhedt szakemberre bízza nevelését. Tom egykori ügyes cowboy, a vad musztáng lovak szakértője, de maga is kezelhetetlen alak. Johnny pedig bokszolónak túl kicsi volt, zsokénak meg túl nagy. Így is sok versenyt nyert, de már félig megvakult. Ezzel a két, sokak által leírt emberrel és esélytelen lovával kezd nyerni nagy pénzeket az egykori milliomos, akinek barátai számánál már csak ellenségei száma növekszik jobban.
D'Artagnan, a vakmerő gascogne-i ifjonc Párizsba tart, hogy hő vágyát valóra váltva a királyi testőrök, a muskétások közé kerüljön. Hamarosan pártfogókra is szert tesz: Athos, Porthos és Aramis, a testőrök csapatának három fenegyereke - egy-egy gyors párbajkihívás után - a védőszárnyai alá fogadja. Ám hasonló serénységgel szerzett ellenségei sem nyugszanak: a nagy hatalmú Richelieu bíboros gárdistái, az elvetemült Rochefort gróf és titokzatos Lady Winter egyaránt a bőrére pályázik. Ráadásul barátaink előtt áll egy szinte teljesíthetetlen feladat: négyesben útra kelnek a ködös Angliába, hogy visszaszerezzék Buckingham hercegtől a királyné nyakláncát, és megvédjék Franciaország becsületét.
1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.
Egy nyugat-virginiai kisvárosban éjszakánként szárnyas teremtmények jelennek meg a házak között. John Klein (Richard Gere), a feleségét gyászoló újságíró a helyszínre utazik, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a teremtmények épp olyanok, mint azok a fura lények, akiket Klein haldokló felesége rajzolgatott. A környékbeliek azt állítják, hogy õk jól ismerik a férfit. A tér átalakul, Klein váratlanul egy idegen kisvárosban találja magát, melynek folyója fölött különös fény ragyog, lakói pedig ugyanazt álmodják: éjszakánként egy közeledõ szárnyas lényt látnak maguk elõtt.