1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.

Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.

Egy fiatal angol fiú története a II. világháborús japán megszállás idején. A történet J. G. Ballard önéletrajzi regényéből készült, s egy kisfiú, James Graham szemszögéből meséli el az eseményeket. James csodás élete teljesen felborul, ahol eddig szüleivel élt, Kína egyik legnagyobb városában, a csodálatos Sanghaiban egyszer csak minden megváltozik. A japánok megszállják a várost 1941. december 8-án, s így James számára a csodák nem tartanak örökké. Elszakadva szüleitől, fogságba kerül és a Soo Show táborba szállítják, ahol kísérletet tesz arra, hogy helyreállítsa életét, miközben kitűnik lelkével és méltóságával a környezetében. Steven Spielberg korunk egyik legnagyobb mesemondója. Történetei mindig a valóság és képzelet találkozásáról szólnak: hősei olyan emberek, akiknek fantáziája életük legfontosabb társa. Spielberg filmjének hőse egy kisfiú, aki szüleivel Kína egyik legnagyobb városában, a csodálatos Sanghaiban él.

Hecsedli százados (Jean Lefebvre) két hűséges társával rátalál végül az elveszett 7. századra. Nagy az öröm, ám máris indulhatnak vissza, hogy utat nyissanak a seregnek. Nem is sejtik, milyen kalandok várnak rájuk, amikor váratlanul felrobbantják mögöttük a hidat, elszakítva őket már megint a 7. századtól. De a legnagyobb csapás a hidat használó Krúzi mama, akinek haragja pusztítóbb, mint bármilyen háború, és aki a likvidált híd miatt most akcióba lendül...

Hana, az ápolónő súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban a második világháború vége felé. Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van ítélve. A beteg nem emlékszik semmire, személyazonosságának egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének a könyvet és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy Lászlóként látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen sivatagokat járt be. Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony.

Az izgalmas kalandfilm megtörtént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb országa zord és mégis fenséges vidéken terül el. Jelenleg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utolsó éveit tárja elénk a film, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előestéjén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Petert is. Akkor még nem sejtették, hogy egy titokzatos világba csöppennek majd. Útjuk a siker magasából egy angol hadifogolytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egyedüli idegenekként befogadják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felkérik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira

Alcatraz kedélyes nyugdíjas otthon Andersonville-hez képest. Itt aztán csak a legerősebbje marad életben, a mimózalelkű sorozatgyilkosok, a gyámoltalan gengszterek elvéreznek mind egy szálig. Egy, csak egy legény van talpon azon a vidéken: McSpadden őrmester - és kicsiny csapata - önfeláldozó módon küzd a rendért.

A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.

John McCain apja szerint egy katona legfőbb erénye a bátorság. Jack McCain mindezt be is bizonyította, hiszen tengernagy lett a flottánál. A fiát is katonának nevelte. Apja példáját követve John belépett a haditengerészethez, és végigcsinálta a kemény kiképzést. Azután Vietnamba került, a dzsungelháború poklába. Mindez azonban csak a kezdet volt, az egyik összecsapást követően a vietkongok fogságába esett. John öt hosszú esztendőt töltött egy hadifogolytáborban, borzalmas körülmények közepette.