A visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Nina elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét. A művészeti vezető Leroy tökéletesnek titulája a lányt a szerepre, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban. Mindkét szerep más egyéniséget igényel, azonban mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hívatott megtestesíteni. Leroy úgy véli egy másik balett-táncos lány, a könnyed és laza Lily jobban képes megformálni a hattyú fekete énjét.

Julia szegény családban él, valahol egy távoli orosz kisvárosban. Apja bányászként próbálja családját eltartani, ám egy nap bányaomlásban életét veszti. A lány utcai mutatványos tánccal és zsebtolvajlással igyekszik pénzhez jutni. Épp egy volt, mára már alkoholistává vált balettművészt akar kizsebelni, aki azonban tehetséget vél felfedezni a cserfes Juliában. A férfi fellelkesül, elviszi Moszkvába az Akadémiára és egy volt táncos partnere, Galina Mihalna karolja fel Juliát. Az idős balerina azonban nem bánik kesztyűs kézzel a növendékekkel.

New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.

Chick Williams, a gengszter a rácsok mögül szabadulva újra csatlakozik a maffiához. Amikor az egyik rablás közben egy rendőrt megölnek, Williams gyanúba keveredik. A gengszter színházba vitte Joant, egy rendőr lányát, majd a szünetben kisurrant, hogy elkövesse a bűncselekményt, így a lányt használhatta alibi gyanánt. A nyomozók a legkifinomultabb és legbarbárabb technikáikat alkalmazzák, egy titkos ügynököt beépítenek Williams bandájába, hogy bíróság elé állíthassák a maffiózót.

Idősebb Szamba Ottó anyagbeszerző egy üveges KTSZ-nél, ő a pestkörnyéki kisvárosban a kulturális élet középpontja, állandóan szervez: fesztivált, víziúttörő-csapatot, énekkart, de leginkább amatőr színjátszókat és előadásokat. Miatta sokáig minden gyerek színész akart lenni a kisvárosban, kivéve Kisottót, aki szégyelli apja ripacskodón arrogáns színművészetét, mely éppen olyan túlburjánzó, mint az élete.

Az Übü király groteszk, archetipikus képekből egy mitikus alakot és egy teljes világot teremtett. A dráma eredetileg diáktréfának szánódott, Jarry iskolájának, a rennes-i líceumnak egyik tanára ellen. Ez a tanár, Hébert, köznevetség célpontja volt. 1888-ban az akkor 15 esztendős Jarry bábjátékot írt Übü tata hőstetteiről, és azt pajtásai mulatságára színpadra is vitte. Übü alakja szilaj, kegyetlen karikatúra az ostoba, önző polgárról, ahogyan azt egy diákfiú könyörtelen tekintete látja; ám ez a rabelais-i alak, a maga falstaffi mohóságában és gyávaságában több puszta társadalmi szatíránál. Rémületes képe az ember állati természetének, gonoszságának és kegyetlenségének. A budapesti Katona József Színház 1984-ben mutatta be Jarry drámáját, amit több, mint 10 évig játszott folyamatosan. Az előadás nem csak Magyarországon, hanem világszerte hatalmas szakmai és közönségsikert aratott, az előadás vendégszerepelt Európa és Dél-Amerika legnagyobb városaiban.