A Cambridge-i egyetemre jár az Edward-korabeli Angliában Clive, a gazdag arisztokrata fiú és barátja, Maurice. A két ifjú egyre közelebb kerül egymáshoz, a barátságból szerelem lesz. Az iskola befejezése után azonban útjaik elválnak. Clive "megtér", és a politikai karrierje érdekében megtagadja homoszexuális szerelmét, és hamarosan megházasodik. Maurice viszont egy másik ifjú, Alec személyében találja meg az igazi szenvedélyes szerelmet. E.M. Forster önéletrajzi ihletésű regényéből. A könyv 1971-ig tiltott listán szerepelt.
Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.
Mr. Wada, az üzletember, és Ujiie, a jakuza egyedi, izgalmas karakterek, akiket főnökeik Kínába küldenek, hogy találjanak meg egy jade-lelőhelyet, de végül valami egészen másra lelnek az ország egy eldugott szegletében. A két szereplő kalandos utazása idővel az emberi lélek költői boncolgatásába fordul, miközben csodás tájakat és képeket látunk. Miike egyik legszebb filmje ez, ami ezúttal nem akarja a nézőt tabudöntögető módon megbotránkoztatni. Érdekes egyvelege a mágikus realizmus stílusjegyeivel élő mesének és a vicces gegekkel teli börleszk-filmmel keveredő keserédes-nosztalgikus melodrámának. A japán kultrendező kéznyoma természetesen ezen a történeten is rajta van, a rá jellemző abszurd humor és a furcsán csomagolt komoly tartalom révén.
Ódon kastély, mániákus várúr, szenvedő asszonyok és fiatal szerelmes. A várúr lassan beleőrül abba a gondolatba, hogy nem lesz fiúörököse, és a családi vagyon a kastéllyal együtt idegenekre száll. A lányát is idegennek tekinti, mert nem az ő nevén fogja élni az életét. Feleségét rejtélyes módon megöli. Helyébe a nevelőnőt, távoli rokonát, az istenfélő leánykát emeli. Azonban amikor az új asszony életképtelen fiút hoz a világra, újra gyilkosságra készül. Ekkor azonban közbelép a fiatalasszony hódolója.
A 21 éves Leo, a négy testvér közül a legidősebb, bejelenti családjának, hogy HIV+. A család úgy dönt, hogy a legkisebb testvér, a 11 éves Marcel még túl fiatal ahhoz, hogy ezt megértse, így elhallgatják előle a nyugtalanító hírt. Marcel azonban így is eleget hall ahhoz, hogy magától rájöjjön, valami nagy baj van Leóval. Amikor együtt utaznak el Párizsba, Marcel szembesíti kisöccsét azzal, amit már gyanít és elmondja neki az igazságot.
1969 nyara. A Greenwich Village-ben lakberendezőként dolgozó Elliotra nagy hatással van a melegjogi mozgalom. Ám kénytelen hazaköltözni a New York környéki Catskillsbe, mert basáskodó szülei a családi motelt a teljes pusztulás szélére juttatták: az El Monacóra egy bank készül rátenni a kezét. Amikor fülébe jut, hogy a szomszédos város mégsem ad engedélyt az ott tervezett fesztivál megtartására, Elliot felhívja a szervezőket, felajánlja a családi motelt főhadiszállásnak, hogy lendítsen a forgalmon, és megemlíti a szomszéd 600 hektáros birtokát is. A stáb beköltözik az El Monacóba, és hamarosan másfél millió ember indul útnak a helyre, mely úgy írta be magát a világtörténelembe: Woodstock.
A meddőségi problémákkal küzdő pár házasságát próbára teszi a szardíniai nyaralás – a szomszédos család pedig csak fokozza a feszültséget.
A Columbia Airlines 409-es, Los Angelesbe tartó járata menetrend szerint felszáll a washingtoni Dulles repülőtérről. Az utasok között ott van Mrs. Patroni a légitársaság elnökének felesége, két apáca, a vese-áltültetésre váró Janice Abbott és az őt kísérő anyja. A 409-es járat felszállása után súlyos baleset történik. Egy magánrepülőgép, melynek pilótája szívrohamot kap, beleütközik az utasszállítóba és jelentős károkat okoz benne. Megsebesül a gép kapitánya is. A légörvény szinte kitépi a helyéről a gép másodkapitányát, így Nancy Pryorra, a rangidős stewardessre vár a feladat, hogy az ellenőrző torony és a sérült kapitány utasításait követve megpróbáljon a géppel landolni.