Jim Hawkins átlagos kamaszfiút egy nap utoléri a nagy kaland: megtalálja a kincses bolygó térképét, és egy habókos tudós, Doppler professzor társaságában nekivág a végtelen űrnek. Űrvitorlásuk legénysége azonban gonosz tervet forral. Jimék a kapitány és néhány hű embere társaságában még idejében elmenekülnek a lázadók elől, de tudják: Hosszú John Silver, a kiborg és rettegett kalózai addig nem tágítanak a nyomukból, míg meg nem szerzik a régi űrkalózok legendás kincsének térképét. Robert Louis Stevenson A kincses sziget című könyve az egyik legnépszerűbb kalandregény. Ez a történet kerül új környezetbe a Disney legújabb animációs filmjében, A kincses bolygóban.
Ray, Toby és Pete hétköznapi angol fiatalemberek. A három jó barát egyik este betér a törzshelyére. A kocsmában találkoznak a csinos Cassie-vel, aki azt állítja, hogy a jövőből érkezett. Ezzel csupán Rayt hozza lázba, aki bolondul az időutazásért. Toby azt hiszi, hogy valami filmről van szó, míg Pete semmit sem hisz el az egészből. Ám minden megváltozik, amikor a férfi mosdóban egyfajta időlyukba kerülnek, melynek révén egy új világ tárul fel előttük. Ahányszor csak belépnek oda, hol egy-két órát, hol éveket ugranak előre a jövőbe vagy vissza a múltba. Egyikük sem tudja, hogyan keverednek ki ebből.
Nem messze valamitől, ami leginkább egy meteor maradványaira emlékeztet, Grant (Michael Rooker) és Brenda (Elizabeth Banks) nyálkás és visszataszító "valamibe" botlik. Egyszer csak a massza életre kel, ráveti magát Grantre. Grant átalakulásának jelei azonnal észrevehetők lesznek. Ahogy telnek-múlnak a napok, Grantből lassan kiveszik minden emberi és egy vérszomjas lénnyé változik. Azonban nem Grant jelenti az egyedüli problémát. Az egykori üzletember meztelen csigák tucatjainak ad életet, melyek megfertőznek mindenkit, akikre csak rá tudják tenni a szívókáikat.
1977 hosszú, forró nyarán New York bevándorlók lakta külvárosainak lakóit egy eszelős gyilkos tartja rettegésben. A 44-es pisztolyt használó tettes előszeretettel csap le magányos, fiatal lányokra, vagy az autóban önfeledten csókolózó párokra. Mindeközben Bronx olasz negyedében telnek a mindennapok, de a gyilkosságok árnyékában minden megváltozik. Lassan a környékbelieken is úrrá lesz az őrület, s mialatt a rendőrség után már a maffia is az elmeháborodottat hajszolja, a régi cimborák lassan egymásban is tömeggyilkost látnak és megkezdődik a boszorkányüldözés.
A művelt pszichiáter, Zach Riley (Aaron Eckhart) feladja tudományos karrierjét, és egy olyan intézetben vállal állást, ahol évekkel ezelőtt apja, T.L. Pierson (Nick Nolte), a híres gyerekkönyvíró lakott, mielőtt megírta híres regényét. Munkája során találkozik az intézetben egy skizofrén beteggel (Sir Ian McKellen), aki segít számára feltárni a könyvnek és saját életének rejtett titkait.
Földönkívüliek szállnak le a Földre azzal a szándékkal, hogy tanulmányozzák a földiek életét és tulajdonságait. Veszélyt ugyan nem jelentenek, de hatalmas fölfordulást hoznak St. Tropez városának nyugodt életébe. A lények ugyanis megpróbálnak elvegyülni, s ezért felveszik az emberek, többek között a csendőrök alakját, amiből számtalan mulatságos galiba adódik.
Minden Muppet egyedülálló a maga nemében - ez nem is kérdéses. Gonzó azonban annyira különc, hogy hozzá még hasonlatos sincs kerek e Földön. Ennek azonban egyáltalán nem örül, hiszen nagyon magányos így élni. Mégis már-már beletörődne ebbe a sorscsapásba, de akkor kiderül, hogy neki is vannak rokonai csak elég távoliak, akik most látogatóba jönnek - nem máshonnan, mint a világűrből. Ám amint kitudódik a hír, egy titkos kormányügynökség elfogja Gonzót, hogy valamilyen módon a maga céljára fordítsa a helyzetet, és piszkos kis terveihez használja fel Gonzó rokonait. Élükön Miss Röfivel és Brekivel a Muppetekre marad a feladat, hogy biztosítsák a terepet Gonzó retyerutyájának fogadásához, és hogy a jámbor űrlényeket megmentsék a gonosz földlakóktól.
Donald Devlin egy guberáló a Pennsylvania állambeli Harburghban, az egykor szebb napokat is megélt acélvárosban. Donald egy érzékeny, egyedülálló apa, aki az autizmus egyik formájában, Asperger-szindrómában szenved. A napjait azzal tölti, hogy összeszedi a szemetet a lakóktól a legjobb barátjával, Donnával, és amikor nem ezzel foglalkozik, igyekszik a legjobb apja lenni a lányának, Wendynek. Amikor eltűnik Tyler, a szomszéd kisfiú, Danny megpróbálja kideríteni, hogy mi történt vele.
Bo és Prosper testvérek, elõbbi a rokonainál, utóbbi árvaházban él, míg meg nem szökik, majd öccsével együtt Velencébe utaznak. Ott találkoznak egy helyi tolvajjal és csapatával, akik szintén árvák. A két testvér hozzájuk csapódik, és úgy élnek, mint egy család, mígnem azt a megbízást kapják, hogy lopjanak el egy szárnyat, ami egy csodás körhinta eleme. A szerkezet állítólag képes a fiatalt idõssé, az idõset pedig fiatallá tenni.
Klaatu a világűr mélyéről érkezett a Földre, űrhajójával a Central Parkban száll le. Különös tervvel áll elő, mellyel meghökkenti és elborzasztja a világot. Szerinte a bolygónk rendkívül rossz állapotban van. Ezért mindent elpusztít, hogy azután majd a most élő fajok klónjaival újra benépesítse a Földet. Az egyetlen probléma, hogy az embernek nincs helye ebben a világban, ugyanis őket tartja felelősnek a jelenlegi katasztrofális állapotáért. Klaatu robotjai hamarosan működésbe lépnek, senki sem képes megállítani a jó szándékú pusztítást. Senki, hacsak nem Helen.
2999-ben járunk. Négy naprendszerre és három generációra a Földtől található egy magasan fejlett, tisztán férfiakból álló életforma. A kihalás szélére sodródott hímneműek mentőexpedícióra küldik a Föld nevű bolygóra Haroldot, azzal a feladattal, hogy csábítson el és termékenyítsen meg egy földi nőt a fajfenntartás érdekében. Nem is sejti, hogy a fél galaxis átutazása gyerekjáték volt azokhoz a bonyodalmakhoz képest, amikkel egy ilyen feladat teljesítése jár. Mert becsajozni még egy földlakónak se mindig egyszerű. Hát még egy földönkívülinek. Nincs jó dumája, a modora csapnivaló, és ráadásul, ha izgatottá válik, a lába között valami bizarr dolog berregni kezd.
Az Úr 1345. esztendejében a vitéz brit lovag, Sir Roger kereszteshadat toboroz, mert hírül veszi, hogy a szaracénok igencsak morzsolgatják Jeruzsálemet. Ám mielőtt a derék had útnak eredhetne a Szentföldre, ijesztő dolog történik: egy űrhajó érkezik, melynek utasai rabsorba akarják vetni az emberiséget! Sir Roger és lovagjai persze azonnal elfoglalják az űrhajót, ám tudatlanságukban a Jeruzsálem helyett a galaxis másik végében kötnek ki. A szuperintelligens Wersgor Birodalom hamarosan megtapasztalja az angol lovagok primitív, de annál hatékonyabb harcmodorát.
Amikor Derek (AnDrew Seeley) új városba költözik, rátalál egy, az erdőn át vezető ösvényre a középiskolához, amit senki nem használ, mert egy legenda szerint évekkel ezelőtt egy őrült elrabolt egy tinédzsercsoportot. Nem törődve a figyelmeztetéssel, Derek és barátai elindultak az erdő mélyén eltemetett sötét titok feltárására. De túl fogják élni, hogy elmondják?
Egy koreai legenda szerint minden ötszáz évben az égiek kitüntetnek egy kígyót (azaz egy Imoogit) jócselekedeteiért, s átváltoztatják mennyei sárkánnyá, akinek az a feladata, hogy a Földön megtaláljon egy nagyhatalmú medált mielőtt a gonosz sárkány rá nem akad. A történet az ősi Koreában kezdődik, ahol születik egy leánygyermek, Narin, kinek vállán egy sárkány alakú tetoválást lehet tisztán kivenni. Ő a kiválasztott, aki magában hordozza a medált. A rá ügyelő szerzetes kiképez egy fiatal fiút, Haramot, hogy óvja meg a lányt, és gondoskodjon róla, hogy az általa hordozott hatalom ne kerüljön rossz kézbe. A két fiatal természetesen egymásba szeret, ám harcuk tragédiával végződik, a gonosz elől menekülve egy szakadékba vetik magukat, s így az Imooginak várni kell, hogy a medál újra feltűnjön.
Nem, szó sincs tréfáról: a 9-es terv az űrből című filmet tényleg minden idők legrosszabb mozgóképes alkotásának kiáltották ki, ami nem is csoda: minden idők legrosszabb rendezője, a halhatatlan Edward D. Wood Jr. bábáskodott felette. A filmben minden megvan, ami méltóvá teszi a megtisztelő címre: jó pár nem-éppen-különleges effektus, szaténblúzban feszítő ufók, madzagon le-felrángatott repülő csészealjak, melyek a kilencedik gyilkos tervvel igyekeznek meghódítani a Földet (hiszen az első nyolc terv befuccsolt), zombik hadserege (vagyis valójában háromé), és végül, de nem utolsó sorban Lugosi Béla felülmúlhatatlan utolsó alakítása (akinek szerepére halála után a rendező masszőre ugrott be). Ez a valóban páratlanul egyedi film, Ed Wood Aranypolgára, valójában himnusz mindazokhoz, akik valaha is megpróbáltak létrehozni valami igazán értelmeset és maradandót- ám végül bődületesen mellényúltak.