A szép Marnie a munkahelyén rendszeresen lop, nagy pénzt gyűjt össze, majd állást változtat, és személyiséget is cserél, és új munkahelyén is ugyanazt csinálja, mint korábban. Mark, a fiatal könyvkiadó átlát Marnie mesterkedésein. Rájön arra is, hogy Marnie még gyerekkorában, hogy anyját megvédje, agyonütött egy férfit, de az esemény titokban maradt.
Charles Howard amerikai milliomos mindenét elvesztette az 1929-33 közötti Nagy Depressziónak nevezett gazdasági összeomlásban. Kiábrándultan bolyong Mexikóban, mikor megismerkedik Marcelával, aki második felesége lesz. Közös a szenvedélyük a lovak iránt, ezért Charles vásárol egy szép lovat. Seabiscuit három éves mén, felmenői között nincsenek nagy bajnokok, ám Charles két hírhedt szakemberre bízza nevelését. Tom egykori ügyes cowboy, a vad musztáng lovak szakértője, de maga is kezelhetetlen alak. Johnny pedig bokszolónak túl kicsi volt, zsokénak meg túl nagy. Így is sok versenyt nyert, de már félig megvakult. Ezzel a két, sokak által leírt emberrel és esélytelen lovával kezd nyerni nagy pénzeket az egykori milliomos, akinek barátai számánál már csak ellenségei száma növekszik jobban.
Egy fiatal tinédzser nyári munkát kap egy ranch-on, ahol lovas edzőként fog dolgozni. Munkája során összebarátkozik egy kiörgedett versenylóval, aki a Lean on Pete névre hallgat.
A második évezred hajnala előtt Bagdad városa a legfejlettebb civilizáció központja. Kultúrája védőfalai között az ifjú Ahmed Ibn Fahdlan élvezi előkelő helyzetével járó kiváltságait, amíg politikailag veszélyes kapcsolatba nem kerül egy gyönyörű fiatal nővel Mint távoli földre kiküldött képviselő Ibn szolgája és mentora Melhizédek társaságában karavánnal utazik, amikor a harcosok csapatával találkoznak. Ibn a banditákat színes, de durva csapatnak tartja, és nem hisz nekik, amikor arról a titkos ellenségről beszélnek, amely hazájukat pusztítja. Azt állítják, hogy az éjszaka homályából felbukkanó ellenség megcsonkítja az áldozatai holttestét és felfalja a halottakat. A szörnyű jelenség annyira megrémíti az embereket, hogy még nevét is csak ritkán ejtik ki hangosan. Bár Ibn nem hisz a hasonló mesékben, egy öreg jós figyelmezteti őket, hogy nem győzhetnek, ha nem lép be közéjük egy tizenharmadik harcos, aki nem északról való.
Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.
Warren Stantin öreg róka az FBI-nál, s mint ilyen, úgy ismeri vadászterületét, a nyüzsgő nagyváros utcáit, mint a tenyerét. Bajba kerülne ugyanakkor, ha ismeretlen terepen, idegen környezetben kellene szembeszállnia terroristákkal, bűnözőkkel. Most végre nyomára bukkan egy régóta körözött, veszélyes gyilkosnak, de a mindenre elszánt bűnöző tudja, hogyan szerezhet előnyt magának: a hegyekbe menekül üldözője elől. Az ügynök nem adja fel a harcot, és követi a gyilkost, de fogad maga mellé egy szakavatott hegyivezetőt, aki eleinte csupán munkának tekinti az FBI-ügynök vezetését, de aztán számára is személyessé válik az ügy. Kiderül ugyanis, hogy a gyilkos elrabolta, és túszként magával hurcolja a hegyivezető barátnőjét...
A komancs indiánok egy nap fehér telepesekre támadnak, mert azt hiszik, hogy ők ölték le a bölényeiket. A zűrzavart kihasználva pedig a banditák megölnek egy telepes fiút. Amikor a komancsok főnökének fia elmegy a városba, hogy tisztázza a helyzetet, a banditák őt is kegyetlenül meggyilkolják, s immár úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a háború az indiánok és a fehérek között. Old Surehand azonban rájön, hogy az események hátterében egy Tábornoknak nevezett gazember áll, aki egy látszólag értéktelen földdarabot akar megszerezni az indiánoktól. Winnetou segítségével így Old Surehand a Tábornok nyomába ered.
Sonny Steele egy lecsúszott rodeó-lovas, aki reggelire való gabonapehely reklámozásában vesz részt. Egyik este egy reklámműsorban egy 12 millió dollár értékű kancán, apró villanylámpákkal kidekorált öltözékben kell a színre lovagolnia. Ám észreveszi, hogy a lovat kábítószerezték. Feltámad hát cowboy-becsülete, így megsarkantyúzza az állatot és kivágtat vele a sivatagba. De követi őt egy riporternő, Hallie, aki élete nagy sztoriját igyekszik most elcsípni. Az együtt eltöltött idő alatt egymásba szeretnek, s Hallie segít Sonnynak, hogy visszaadhassa a ló szabadságát.
Lucky Luke a legmenőbb cowboy a Vadnyugaton: gyorsabban lő, mint a saját árnyéka. Legjobb barátja Jolly Jumper, a beszélő ló, akinek nemcsak az esze nagy, de a természete is: ugyanúgy szeret inni és dorbézolni, mint a legkeményebb cowboyok. Nem véletlen tehát, hogy Daisy Town lakói Luke-ot választották seriffnek, Jollyt pedig a helyettesének. A gonosz és buta Dalton fivéreknek azonban ez egy cseppet sem tetszik, és mindent megtesznek azért, hogy feldúlják a békés városka életét.
Miután kiszabadul a börtönből, Ray Dokes visszatér szülőföldjére. Az öreg Pete farmján köt ki, aki versenylovak tenyésztéséből próbál megélni, kevés sikerrel. A farmra szemet vet Sonny Stanton, egy gazdag, arisztokratikus família elkényeztetett örököse.