1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

Ketten szeretik a rajongott színészt: a gyönyörű prostituált és vetélytársa, a színpadon és az életben is női szerepet élő színész-barát. Drámájuk hátteréül a modern Kína megrázó eseményei szolgálnak.

Kiril Lakota 20 év után kiszabadul a szibériai munkatáborból. Első útja Rómába vezet, ahol a pápa azonnal bíborossá nevezi ki. Az egyházfő azonban nem sokkal ezután meghal, így összeül a bíborosi konklávé. Eközben az egyre jobban elmérgesedő szovjet-kínai viszály az atomháború szélére sodorja a világot, így kulcsfontosságú kérdés, hogy ki kerül Szent Péter megüresedett trónjára. Legnagyobb meglepetésére Lakota lesz az, aki vonakodva bár, de I. Kiril néven betölti a legmagasabb egyházi hivatalt. Rá hárul a feladat, hogy közvetítsen a két nagyhatalom között, és megakadályozza a háborút.

Kay és Gerda öreg nagymamájukkal élnek együtt nagy szeretetben. Egy nap a gonosz, hidegszívű Hókirálynő meglátogatja Kayt és magával viszi az országába, az örök jég birodalmába. Gerda azonban nem nyugszik bele abba, hogy elveszítette Kayt. Megígéri nagymamájának, hogy ha addig él is, felkutatja a Hókirálynő birodalmát és visszahozza a fiút szülőházába. Gerda még nem is sejti, mennyi akadályt kell legyőznie ehhez... Fantasztikus kiállítású mesefilm. Az eredeti Andersen meséből Jevgenyij Svarc írt egy lazán kapcsolódó adaptációt. A film 1970-ben elnyerte a Golden Eagle díjat Bogotában.