Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz. A film igaz történeten alapszik.
A háború az emberek és a majmok közt elkerülhetetlennek látszik. Ezúttal már az egész bolygó sorsa a tét, a kérdés csak az, hogy melyik faj kerekedik felül a legvégén. Caesar, a majom valahol a két világ között ragadt, szíve húzza mindkét helyre. Álma a békés együttélés lenne, de ez kivitelezhetetlennek tűnik. Szükség lesz az eszére, hogy az az erős vezető lehessen, akire szükség van a még nagyobb katasztrófa megakadályozása érdekében.
A közeljövőben, a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban, háborús újságírók egy csoportja próbál túlélni miközben beszámol az igazságról.
A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.
A történet a hatvanas évek közepén játszódik az egzotikus Indonéziában, Sukarno elnök hatalmának vége felé, nem sokkal a vietnami háború kitörése előtt. A térség egy igazi politikai időzített bomba: a legkiválóbb helyszín a veszélyt kedvelő tudósítók és újságírók számára. Hősünk, Guy Hamilton, az ifjú újságíró is az efféle izgalmakat keresi. Nem sokat tud az országról, de hamarosan megismerkedik a különös, félig kínai, félig ausztrál származású Billyvel, aki mindent tud az országról, és ismer mindenkit, aki számít. Guyt többek között egy mandátuma vége felé járó brit attasénak, Jillnek is bemutatja, aki hamarosan a fiú szeretője lesz. És a három ember mindennapjain keresztül megismerhetjük a forrongó Távol-Kelet eseményeit.
"Minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól." Ezzel az idézettel indul Hemingway immár klasszikusnak számító regénye. Szerelmi melodrámává redukált hollywoodi változata nagy közönségsiker lett, nem utolsó sorban a színészek kitűnő játéka miatt. A spanyol polgárháború idején, 1937-ben játszódó történet ifjú amerikai hőse, Robert a forradalmi brigádok soraiban harcol Franco tábornok nacionalista erői ellen. Partizánegységük, melynek tagja egy szerelemre vágyó fiatal lány, Maria is, azt a feladatot kapja, hogy robbantsanak fel egy fontos hidat.
A film az amerikai polgárháborúba - Észak és Dél harcába - enged betekintést két férfi, Jack és Jake szemén keresztül, akik szoros barátságban állnak gyermekkoruk óta. A háború messzire sodorja őket szülővárosuktól, egy erdőben kell elbarikádozniuk magukat. Itt talál rájuk egy környékbéli fiatal hölgy, aki segítségükre lesz az élelemszerzésben. Mindkét férfi beleszeret, de az a film végéig kérdéses marad, hogy végül melyikük nyeri el a hölgy kegyeit.