Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.
A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.
1999-ben az amerikai Columbine Gimnáziumban a 17 éves Dylan Klebold és a 18 éves Eric Harris lelõtt tizenkét diákot és egy tanárt. A vérengzésben még huszonhárom ember sérült meg. Tettük nem ámokfutás, hanem elõre kitervelt vérengzés volt. A gyilkosságok elkövetése után a két tinédzser öngyilkos lett. Az Elefánt ennek a teljesen átlagosnak induló iskolai napnak a történetét meséli el, amely váratlanul véres tragédiába torkollott.
Abby Johnson kiemelkedő alakja a Planned Parenthood-szervezetnek, azonban mikor felkérik, hogy hajtson végre abortuszt egy 13 hetes magzaton, hátat fordít addigi életének, és elkötelezett pro-life aktivistává válik.
Amikor Clayton Boone (Brendan Fraser) a fiatal csavargó egy rossz kedélyű öregember szolgálatába áll, meglepve jön rá, hogy munkaadója nem más mint James Whale (Ian McKellen) a harmincas években készült Frankestein filmek egykor zseniális alkotója. Első találkozásukkor az idős férfit elkápráztatja az erőtől duzzadó ifjú és megpróbál barátságot kötni vele. Claytonnak legyezgeti a hiúságát a felkérés ezért beleegyezik, hogy Whale megfesse az arcképét. Amikor barátainak beszámol híres munkaadójáról, azok gyanakodva fogadják a hírt, miközben féltékenyek is a gazdag és pompás világra amelybe barátjuk keveredett. Az idős ember és a fiatal férfi barátsága támadások és előítéletek tüzében edződik és bizonyság arra, hogy az igaz barátság és megértés minden előítéletet legyőz.
Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.
A sorozatgyilkosoknak most menekülniük kell, ugyanis az előző részben megölt seriff bátyja bosszúhadjáratot indított ellenük. Nyomozása során egyre közelebb kerül a gyilkosokhoz, de közben egyre mélyebb őrületbe kergeti magát. A kérdés az, hogy ő is úgy végzi-e mint testvére.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".
Brian McCafferty gyerekként végignézte, ahogy tűzoltó édesapja egy tűzvész során életét veszti. Hosszú-hosszú évek múlva ő is beáll a sorba, és ugyanúgy ahogy a testvéréből, Steve-ből, belőle is tűzoltó lesz. A testvérpár amúgy is konfliktusokkal terhes életét csak tovább rontja, amikor egymás mellett kell dolgozniuk. Az egység nehéz feladattal találja szemben magát, amikor felfedezik, hogy egy rejtélyes gyújtogató tevékenysége nyomán a város legkülönbözőbb pontjain fellobbanó tüzekben valaki mindig életét veszti. Brian, aki minden szálat megmozgat, hogy kikerüljön a tűzvész elleni harc élvonalából, egyszer csak a nyomozóirodában találja magát, ahol ki kell derítenie, ki lehet az ismeretlen tettes.
Alfred Kinsey (Liam Neeson) professzor modern szexuális nézeteivel és kísérleteivel felforgatja egész Amerikát. Amikor rájön, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, csapatával kidolgoznak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellőségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről.
Sztáray Irma magyar grófnő elutasítja a házasságot és a kolostort, majd beáll az osztrák császárné, Sisi szolgálatába, hogy korfui kommunájában éljen vele. Közel kerülnek egymáshoz, de Bécsbe visszatérve életük drasztikusan megváltozik.
Carlo Broschit gyermekkorában kasztrálják a gyönyörű hangja miatt, mondván a romlatlan fiúhang szárnyal a legszebben. A tanára segítségével, Farinelli néven lesz híres énekes. Testvérével, Riccardóval járja a világot. Bátyja komponálja az áriáit, együtt hódítják meg a nőket. Farinelli sikert sikerre halmoz, a világ a lába előtt hever, a nemes urak és hölgyek hisztérikusan rajonganak érte. A testvére azonban csak másodrangú komponista, aki képtelen kilépni az árnyékából. Rosszul esik neki, amikor Handel, a neves zeneszerző Farinellivel szeretne dolgozni.
A huszonnyolc éves Hlynur Rejkjavik külvárosában éli eseménytelen életét. Nappal otthon teng-leng, éjjel pedig lányokat szed fel a diszkókban. Elvált anyja még mindig gyereknek tekinti őt: esténként megfürdeti, és még az alsónadrágját is beszerzi fia helyett. A felnőtté válásnak mindenáron ellenálló Hlynur élete egy csapásra megváltozik, amikor szilveszter éjjelén lefekszik anyja barátnőjével, Lolával (Victoria Abril). Csak később derül ki, hogy a tüzes spanyol nő anyja leszbikus szeretője, aki teherbe esett a vad szilveszteri szeretkezéskor...
Willard nem igazán tud beilleszkedni az emberek közé, a legtöbben csak nevetnek rajta. Miután apja cégétől is kitúrják a munkatársai, csak a kis patkány barátai vigasztalják, akiket otthon nevel. Az egyik patkányt megölik, Willard pedig szörnyű bosszúra készül patkányhadseregével. A patkányok a szuperintelligens Ben vezetésével megszállják az irodát, és hátborzongató dolgokat művelnek.