Olive felmenői bolondok és bogarasak. Számukra minden nap kaland: ritkán sikerül megúszniuk katasztrófa nélkül. A kislány apja, Richard a világ legpechesebb karriertanácsadója, Frank nagybácsi irodalomtanár, aki sikertelenül próbálta elcsábítani egyik fiútanítványát, bátyja, Dwayne rajong az idejétmúlt német filozófusokért, emellett hallgatási fogadalmat tett. Egyedül a nagypapa vidám mindig, de lehet, hogy csak azért, mert az utóbbi években kábítószerfüggő lett. A sors úgy hozza, hogy a sok fura figura kisbusszal indul a napfényes Kaliforniába, hogy Olive részt vegyen A család kicsi kincse című vetélkedőn.
Ebben a megtörtént eseményeken alapuló romantikus vígjátékban Kumail Nanjiani saját szerelmének történetét meséli el. A pakisztáni származású, amerikai stand up komikus megismerkedik egy végzős lánnyal, akibe szerelmes lesz, bár a kulturális különbségek miatt a kapcsolatot a családja ellenzi. A lányt azonban egy titokzatos betegség támadja meg, s kómába esik. A férfi a lány családja, saját famíliájának távolságtartása és a bimbózó szerelem bizonytalansága között vívódva a humor segítségével próbálja magában a lelket tartani, miközben egyre jobban belesodródik a rögtönzött szerelembe.
Egy öregedő házaspár, Ethel és Norman már évek óta az "Aranytó"-nál tölti a nyarat. A férfi 80. születésnapján a lányuk, Chelsea is megjelenik barátjával és annak tizenéves fiával a New England-i bungalóban. A régi feszültségek konfliktushoz vezetnek a családtagok - főként apa és lánya - között, de végül minden jóra fordul.
1964-ben járunk a bronxi St. Nicholas iskolában. A vibráló egyéniségű, karizmatikus Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) szeretné kicsit megváltoztatni az iskola túl szigorú szokásait, melyeket már réges-régen állított fel a vaskezű igazgatónő, Aloysius Beauvier nővér (Meryl Streep), aki a félelem és a szabályok erejében bízik. A politikai változások szele eléri a közösséget és az iskola a falai közé fogadja az első fekete diákot, Donald Millert. Amikor a reménytelien ártatlan James nővér (Amy Adams) megosztja az igazgatónővel észrevételét, miszerint Flynn atya túlságosan személyes érdeklődést mutat Miller iránt, az igazgatónő személyes keresztes hadjáratba kezd a pap ellen azzal a céllal, hogy eltüntesse őt az iskolából. Bár bizonyítékkal nem rendelkezik, Aloysius nővér a hite szerint száll szembe Flynn atyával.
Új-Zéland õslakói, a keleti partvidéken élõ maorik azt állítják, hogy õsük, Paikea bálna hátán érkezett meg a szigetre. A hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfõ szerepét. Azonban egy ikerpár születésekor a fiútestvér meghal, így a lány, Pai rendeltetett a jövõbeli családfõ szerepének betöltésére. Koro, a családfõ nem hajlandó beleegyezni, hogy lány unokája lépjen a nyomába. Pár évvel késõbb Koro a fejébe veszi, hogy törzse folyamatos szerencsétlensége Pai születésével kezdõdött, ezért összehívja embereit, hátha köztük van a leendõ vezér. Pai a világon mindenkinél jobban szereti Koro-t, de szembe kell szállnia vele és a több ezer éves hagyománnyal, hogy bebizonyítsa: õ az igazi örökös.
Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.
Bhansali ismét klasszikushoz nyúlt, ezúttal Shakespeare-től vette kölcsön a Rómeó és Júliát. De itt Rómeó nem tehetetlen báb, aki sodródik az eseményekkel, hanem egy dühös fiatal, aki ha már nem tudja megakadályozni a vérengzést, hát akkor vérfürdőt csinál, és Júlia sem szende szűzi leányzó, hanem harcos asszony, aki zokszó nélkül tűri el, ha anyja levágja az ujját. Az alapsztorihoz Bhansali hozzáadta még a dél-indiai emberek szenvedélyes vérmérsékletét, és kaptunk egy felsőfokon égő tüzet, ahol a harag, a gyűlölet, a düh, a kétségbeesés, a gyilkosság és a vérfolyam-patak zenei alaphangot ad a teljes film hosszában. A szerelem pedig sehogy máshogy nem tudja elnyomni, mint ugyanezekkel az eszközökkel. A helyszín pedig egy 500 évre "beragadt" kisváros, ahol ugyan mobiltelefonon suttognak csacskaságot egymásnak a szerelmesek, és a Twitterre "lövik" fel a szenzációs képeket, de mindenki dhotiban és száriban jár, a kard pedig éppúgy előírt öltözet, mint a pisztoly.
Bosquier iskolaigazgató a feleségével szigorú elvek szerint vezeti a gimnáziumot. A legnagyobb gondot saját gyermekük okozza, amikor megbukik az angol vizsgáján. Az iskolaigazgató elhatározza, hogy tanulásra kényszeríti fiát és nyelvtanfolyamra küldi Angliába. A kamasznak azonban esze ágában sincs szüleire hallgatni. Rábeszéli egyik barátját, hogy utazzon el helyette, ő meg egy szajnai kajaktúrára megy. A személycsere azonban hamar kiderül és az igazgató úr, elindul megkeresni a fiát.
Annie Marchand külön él férjétől, Glentől. A férfi öngyilkossági kísérlete után az asszony nem bízik volt férjében, és közös lányukat is nehéz szívvel bízza rá. Annie-nek új kapcsolata van egy nős férfivel, ami egy motelszámlának köszönhetően kiderül. Glenből ez komoly indulatokat és agressziót vált ki. Egy borongós téli délután Annie szomorkás hangulatban otthon tölti az időt lányával, amikor elalszik. Mikor felébred, sehol sem találja gyermekét. A rendőrség először Glennél keresi a kislányt, majd a lakosságot is bevonva folytatják a kutatást.
Ez a döbbenetes történet Amerika egyik legendás televíziós sztárjának, Bob Crane-nek kalandos életét és titokzatos halálát meséli el. Bob Crane (Greg Kinnear) a Hogan hősei című sorozattal futott be a hatvanas években. A hírnév és vagyon mellett Crane belegázolt a sztárság sötét, önpusztító mocsarába is. Barátja, egy különc videotechnikus, John Carpenter (Willem Dafoe) szisztematikusan dokumentálta Crane féktelen orgiáit. Később egyre nehezebb volt kötőféken tartani a vadabbnál vadabb szexuális kicsapongásokat, és Crane kettős élete brutális véget ért. Gyilkosának személyét a mai napig homály fedi.
Ha Bill Clinton és az ő sajátságos magánélete nem foglalta volna le teljesen a világsajtót, akkor talán még mindig az 1963-as Profumo-ügy lenne a világ leghíresebb politikai szexbotránya. A film erről az esetről számol be. Főhőse Stephen Ward, az az ember, aki kitalálta Christine Keeler call-girlt, aki egyszerre folytatott viszonyt John Profumo angol miniszterrel és Ivanov szovjet haditengerészeti attaséval. Az ügy napvilágra került és az év végére Profumo lemondott, Christine Keeler börtönben ült, Ivanov egyik napról a másikra elhagyta Angliát, Stephen Wad pedig halott volt. Egy évvel később a minszterelnök is lemondásra kényszerült és ez egyben a konzervatív kormány bukását is jelentette. Ám a politikai események a filmnek csak hátteréül szolgálnak. Középpontjában emberi viszonyok kusza szövevénye áll.
A film Donald Crowhurst hihetetlen története: egy amatőr és teljesen felkészületlen, ám igen eltökélt hajósé, aki a brit Sunday Times által meghirdetett, 1968-as Golden Globe Race-en versenyen vett részt abban a reményben, hogy ő lesz a legelső ember, aki megállás nélkül hajózza körbe egyedül a Földet. A Teignmouth Electron nevű, még nem teljesen elkészült trimaránján vágott neki habozás nélkül a fél évre szóló kalandnak; otthon felesége és gyermekei várták vissza, házának és vállalkozásának további megléte pedig pedig a versenyen elért eredményének függvénye....
Gene Ryack és Billy Covington a CIA titkos légitársaságának, az Air America-nak dolgoznak Laoszban a vietnámi háború idején. A kalandra éhes pilóták sohasem hivatalos megbízások alapján repülnek. Veszélyes útjaik során titkos szállítmányokat kell egyik helyről a másikra vinniük. Sohasem tudják előre, hogy repülésük nem az utolsó lesz-e.