Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.

Clive Candy, az angol hadsereg tisztje a múlt század elején párbajozik Theóval, az ellenséges német hadsereg egyik tisztjével. Mindkét férfi komolyan megsebesül, de lábadozásuk a közös kórházban egyben "egy gyönyörű barátság kezdete". Clive a méltóság és a becsület letéteményese: barátságát Theo iránt még az sem tépázza meg, hogy a német férfi feleségül veszi azt a nőt, akit Clive szemelt ki magának. Ugyanezen érzésektől vezérelve segít neki az első világháború után is. Az idők viszont gyorsan változnak, és a második világháborúban a régi értékekhez már csak a bolondok ragaszkodnak? A világhírű rendezőpáros első Technicolor filmjét Churchill be akarta tiltatni, hiszen nem eléggé elítélő módon mutatta be a nácikat 1943-ban.

Még Napóleon korában történik, hogy egy francia tiszt nagyon megsérti bajtársát. Ez a sértés és a sértés okozta bosszúvágy egész életükre meghatározóvá válik. Ami eleinte egyszerű párbajnak indul az első alkalommal, később rituális, időről időre megrendezendő első vérig tartó párbajozási tradícióvá válik.

Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.

Egy csapdába került amerikai zászlóalj vezetője, Charles White Whittlesey (Rick Schroder) öngyilkos küldetésre vállalkozik a német csapatok ellen. Maréknyi emberével, akiknek a zöme a New York-i alvilágból származik, a hadosztályuktól elvágva bennrekednek az erdő mélyén. Beásva öt napon keresztül tartják magukat élelem, víz, muníció és gyógyszerek nélkül.

Napóleon csodálója, majd szeretője, élettársa, végül egyetlen híve és segítője az Elba-szigeti magányban a lengyel Walewska grófnő, aki egyszerre volt a nagy ember áldozata és megleckéztetője. Walewska embersége, sokszínűsége jól kiegyensúlyozta Napóleon egyre erősödő zsarnoki természetét. A történelem azonban csak ürügy a rendező számára ahhoz, hogy ábrázolja a szükségszerűen végzetükbe rohanó főszereplők sorsát, szenvedélyes szerelmét. Garbo és Boyer játéka nemcsak a közönség, hanem az amerikai Akadémia elismerését is kivívta - olyannyira, hogy Napóleon alakításáért Boyert Oscar-díjra jelölték.

1792, Spanyolország. A kor leghíresebb portréfestőjének gyönyörű és ártatlan modelljét, Inest beidézi az inkvizíció. A lányt eretneknek bélyegzik, és börtönbe vetik, Fransisco Goya pedig minden befolyását bevetve próbál segíteni múzsáján. Lorenzo atya az inkvizítorok belső köréhez tartozó, hataloméhes szerzetes könyörtelenül üldözi a hit ellenségeit, ám amikor beleszeret Inesbe, minden megváltozik...

A történet Nagy-Britanniában játszódik. Rudyard Kipling írói sikerei tetőpontján - amikor kitör az I. világháború - 17 éves fia, John Kipling készen áll a hadba vonulásra. Rendkívül rossz látása miatt azonban elutasítják a brit hadseregtől. Elszántsága révén és apja közbenjárásával hamarosan az ír királyi testőrséghez kerül. Eltűntnek nyilvánítják, apja és anyja, Caroline Kipling azonban a végsőkig remélik fiuk hazatértét.

A film Bonaparte Napóleon fiatalságának és gyors császárrá válásának személyes története, amelyben megjelenik a feleségével és egyetlen igaz szerelmével, Josephine-nel való, függőséget okozó és gyakran ingatag kapcsolata is.

A II. Világháború elérte a Fülöp-szigeteket is, ahol sajátságos patt helyzet alakult ki a szemben álló angol és japán csapatok között. Egyik fél sem rendelkezik olyan erővel, hogy a másikat lerohanhassa. A hallgatólagos tűzszünet csak addig tart, míg az angolok parancsot nem kapnak, hogy semmisítsék meg a japánok rádióállomását, bármi áron...

Reese őrmester megkeseredett a háborús évek során. Az alkoholhoz fordult segítségül, amikor már nem talált kiutat, de ez csak tovább nehezített a helyzetén - a vezetésre termett életerős férfit lefokozzák közlegénnyé és visszaküldik korábbi egységéhez Belgiumba. Az egység feladata, hogy a végsőkig védjen egy bunkert a jóval nagyobb túlerőben felvonult németek ellen. Bár már csak közlegény, mégsem képes gondolkodás nélkül végrehajtani a parancsokat, inkább meggyőzi őrmesterét, hogy próbáljanak ki egy általa kidolgozott cselt, amelynek segítségével talán elhitethetik a németekkel, hogy sokkal nagyobb számban védik a stratégiailag fontos pontot, mint valójában. Ha a nácik rájönnek az igazságra, órák alatt megsemmisíthetik az amerikai bunkert. A trükk bevált, de Reese nagyon jól tudja, hogy a végtelenségig így sem húzhatják az időt és el kell jönnie a percnek, amikor vállalni kell a harcot. A kérdés csak az, hogy ők lépnek-e előbb, vagy a németek.

Az első világháború alatt, 1918-ban járunk. A fiatal és naív Railey hadnagy csatlakozik gyermekkori bálványához, s családjának barátjához, Stanhope századoshoz, aki ugyan nem tud róla, de nagyon megváltozott a háború évei alatt. A szellemileg labilis tiszt irányítása alatt kell átvészelniük a zsúfolt árkokban a németek pusztító támadását.