Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.
1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.
Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O'Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa. Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
Giovanna és Antonio nem sokkal azelőtt köt házasságot, hogy a férfit az orosz frontra küldenék. Antonio-t félholtan egy kedves orosz parasztlány, Mascia rejti el az orosz katonák elől. Miközben a férfi gondját viseli - természetesen - beleszeret. Antonio is hasonló érzelmeket táplál iránta, és hamarosan feleségül veszi. Az Olaszországban maradt Giovanna azonban egykori férje keresésére indul Oroszországba...
Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.
A 13 éves Anna és családja 1942 és 1944 között Amszterdamban egy ház padlásán bujkál a zsidókat üldöző nácik elől. A kislány a saját szemszögéből nézve írja le a szűk térben összezsúfolt emberek mindennapi félelmeit és nehézségeit, amelyeket a leleplezésükig átéltek.
Hana, az ápolónő súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban a második világháború vége felé. Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van ítélve. A beteg nem emlékszik semmire, személyazonosságának egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének a könyvet és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy Lászlóként látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen sivatagokat járt be. Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony.
A nyolcéves Srulik 1942-ben menekül el a varsói gettóból. Hogy egyedül is túlélje a háború borzalmait, előbb egy gyerekcsapathoz szegődik és az erdőben próbál boldogulni, majd felveszi a Jurek nevet és keresztény árvának kiadva magát egy lengyel farmon keres menedéket. A megpróbáltatások közepette zsidó identitása elveszni látszik. Találkozik olyan emberekkel, akik jutalom fejében elárulják és megverik őt, de olyanokkal is, akik az életüket kockáztatva segítenek neki. Jurek kitartását egy szörnyű baleset is próbára teszi, ám még ekkor sem adja fel a küzdelmet saját életéért.
1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
1945 Hollandia részben már felszabadult, de 20 mérföldre Amsterdamtól, Haarlem még a német megszállók kezén van. Az ellenállók leszámolnak egy kegyetlen náci rendőrrel. Bosszúból a németek felgyújtanak egy családi házat, lemészárolnak 19 embert és a családból csak a 12 éves Anton marad életben. A film az ő életét meséli el, melyet végigkísért az a tragikus éjszaka.
Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.
1941.Dúl a második világháború.A nácik meghódították fél európát és oroszország egy részét míg el nem értek Leningrádhoz.Hitler rájön hogy Leningrádot nem tudja elfoglalni és három évig tartó ostrom alá veszi a várost és hárommillió ember kiéheztetésével fenyeget.Ennek az ijesztő ostromnak a közepében egy fiatal angol újságíró, Kate Davis, életben maradó oroszok között találja magát az éhező Leningrádban ahol segít fölvenni a harcot Nina Tsvetnova idealista rendőrrel karöltve a német megszállás ellen...