Adam Elliot, az Oscar-díjas Harvie Krumpet rendezőjének új egész estés filmje, a Mary és Max. A történet egy valószínűtlen barátságról szól: a pangó, ausztrál kertvárosi közegben élő Mary találomra levelet ír egy New York-i ismeretlennek, a magányos, enyhén autista brooklyni nyugdíjas Max Horowitznak. Bár soha életükben nem találkoznak, az évtizedes levelezés során egymás életének legfontosabb szereplőivé válnak.

Henry Chinaski költő és alkoholista. Los Angeles bárjaiban éli életét, nap mint nap leissza magát. Wanda Wilcox a szerelmi bánatát próbálja tartósan italba fojtani. A társadalom perifériáján tébláboló két bártöltelék útja keresztezi egymást. Egyikük sem vár már semmit az élettől, a napi alkoholadag megszerzésén felül. Kettejük barátsága azonban minden igyekezetük ellenére egyre mélyebb érzéseket kavarnak fel bennük. Egyik nap azután találkoznak Tully Sorensennel, aki ki akarja adni Henry néhány költeményét. Felcsillan a remény a változásra.

A két Bloom testvér lelencgyerekként nőtt fel. Stephen és Bloom élete nem volt éppen rózsásnak nevezhető, egyik nevelőszülőtől a másikhoz kerültek. Nem csoda, hogy csak egymásban bíztak. Az élet nehéz oldaláról igyekeztek minél előbb áttérni a másikra: nagystílű szélhámossá váltak. Hosszú évek alatt tökélyre fejlesztették a különböző trükköket, melyek segítségével átverik az embereket. Minden vágyuk, hogy igazán nagyot alkossanak. A nagy dobáshoz ideális baleknak tűnik a gyönyörű, dúsgazdag, ám magányos örökösnő. A problémát az okozza, hogy egy idő után, a tervtől eltérően Bloom saját életet akar élni.

Egy Harvardon tanuló homoszexuális fiatalember felcsípi az utcán Pault, a jóképű fekete bőrű srácot. Paul hihetetlen gyorsasággal elsajátítja a jó modort és műveltséget. Megszerez minden információt a harvardi egyetemisták gazdag, sznob szüleiről, s betoppan mindegyikhez, mint a leghíresebb fekete bőrű színész fia. Megjelenésével mindenkit megnyer. A harmadik családnál kiderül a turpisság, hiszen a fiú által megnevezett színésznek mindössze 3 lánya van. Csalásért börtönbe zárják...

Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.

Miért várjunk ölbe tett kézzel, amíg mások meggazdagodnak körülöttünk? Így gondolja ezt Jez és Dylan, két huszonéves árva fiú. Persze nem kemény munkával akarnak meggazdagodni, hanem ügyeskedéssel. A trükkök az utcán hevernek. Ők nem vernek át becsületes embereket, csak megteremtik a feltételeket, hogy a palimadarak önkéntesen sétáljanak csapdába. Megismerkednek egy lánnyal, aki hasonló meggazdagodási lázban ég, de nem annyira önző célokra fordítaná a pénzét. A kis banda a kilencvenes évek Robin Hood-jának képzeli magát, kalandjaik végére elég sokat megtudnak az életről.

Andy sikeres marketingszakember, ám mégis elégedetlen a munkájával. Amikor munkahelyet változtat, úgy érzi, végre igazi kihívás vár rá, a szinte lehetetlen elképzelést kell valóra váltania: 99 dolláros számítógépet kell összeállítania. Amikor három kollégája segítségével sikerült megvalósítania a tervet, az eredményre felfigyel a spekuláns pénzember és Andy rosszakaratú kollégája. Meg akarják szerezni a gépet. Andynak és barátainak minden ügyességét latba kell vetnie, hogy leszereljék őket.

Két szökött fegyenc, Wayne és Harry menekülés közben elköti két meleg férfi lakókocsiját. A texasi Happy városkába érve kiderül, hogy a lakókocsi tulajdonosai éppen ide készültek, hogy a helyi lányokat felkészítsék a városi szépségversenyre. A fiúk a lebukást elkerülendő eljátsszák a híres koreográfus meleg párt - persze saját sztereotípiáik alapján - várva a kedvező pillanatot a mielőbbi továbbállásra. A szintén meleg Chappy seriffnek azonban gyanússá válik, hogy a srácok melegek lévén túlságosan is érdeklődnek a csinos, helybéli lányok iránt.

Gene Wilder ebben a filmben egy híres rádiós személyiséget alakít, aki egy napon rászánja magát a nősülésre, és arájával, aki egyben kolléganője is, egy távoli vidéki kastélyba utazik. Frigyüket mindenki nagy örömmel fogadja, kivéve persze a házban lakó szellemeket. A kísértetkastélyban nem a mézeshetekhez kívánatos nyugalmat találják, hanem lépten-nyomon az életükre törnek. Ráadásul házigazdájuk, a meglehetősen férfias vonásokkal rendelkező nagynéni sem nézi őket igazán jó szemmel, mert meggyőződése, hogy unokaöccse újabban nagyon furcsán viselkedik: biztosan ő a farkasember.

Eddie (Richard Pryor) a börtön árnyékában elvállalja egy szanatóriumi beteg kíséretét. Csakhogy George (Gene Wilder) notórius hazudozó, aki ha egyszer beindul, a világ a sarkaiból is kifordul. Épp hogy kilépnek a klinika ajtaján, George máris egy hatalmas tévedés középpontjában találja magát. Összetévesztik a milliárdos Abe Fieldinggel, és bár George szabadkozik, végül Eddie kedvéért belemegy a játékba. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy csőbe húzták és hazug életének egyetlen szereplője sem az, akinek mondja magát.

Két tengerészgyalogos egyszerűnek tűnő feladatot kap. Szigorú őrizet mellett egy rabot kell a közelben lévő fogdából a bázisukra, Charlestonba kísérniük. A felettese bántalmazásáért hét évre ítélt katonáról azonban kiderül, hogy nő, méghozzá a legcsinosabb fajtából. A mogorva, ingerlékeny Reilly és a szoknyabolond Eddie hamar rájön, hogy a küldetés veszélybe került, ugyanis a rafinált nőszemély minden női praktikát bevet, hogy elcsábítsa szigorú kísérőit.